• A világon megtermelt átlagos bevétel a század végére várhatóan 23 százalékkal alacsonyabb lesz, mint amekkora az éghajlatváltozás nélkül lenne
  • Az emelkedő hőmérséklet következménye egy óriási újraelosztás lesz – a világ szegényeitől a gazdagokhoz
  • Vizsgálták mind az egyes országok éves gazdasági teljesítményét, mind az éves átlaghőmérsékletet az 1960 és 2010 közötti ötven év tekintetében
Ténygyár-tartalom
5 percnyi olvasnivaló

Az éghajlatváltozás következtében növekvő hőmérséklet világszerte jelentősen befolyásolja a gazdasági növekedést: egyes országok gazdagabbá, mások szegényebbé válnak.

Az extrém hőség, mint kiderült, nagyon rosszat tesz a gazdaságnak. A növények szenvednek. Az emberek kevesebbet dolgoznak, és kevésbé produktívak, amikor munkát végeznek.

Ennek következtében a rendkívül forró napok számának megnövekedése az egyik legaggasztóbb kilátása az éghajlatváltozásnak. A Stanford és a Berkeley Egyetem tudósainak csapata történelmi adatokat tárt fel a hőmérséklet gazdaságot befolyásoló legfontosabb aspektusairól, hogy meg lehessen becsülni, mely országok szenvedhetik meg leginkább a felmelegedéssel járó változást, és melyek kerülhetnek kedvező helyzetbe. A becslésekből nem derült ki semmi biztató.

A világon megtermelt átlagos bevétel a század végére várhatóan 23 százalékkal alacsonyabb lesz, mint amekkora az éghajlatváltozás nélkül lenne. De a felforrósodó világ hatásai nagyon egyenlőtlenül oszlanak el: számos északi ország, valamint Oroszország és Európa nagy része a hőmérséklet-növekedés előnyeit fogja élvezni. A felmelegedés egyenetlen hatása „a világgazdaság hatalmas szerkezetátalakítását eredményezheti” – fogalmazott ezzel kapcsolatban Solomon Hsiang, a hőmérséklet történelmi hatását alaposan dokumentáló kutató, a Berkeley professzora. Mint mondta, 2050-ig az egyes országok gazdasági sorsát illető, rendkívüli változások következnek be.

Mivel a szegényebb országokban – ide tartozik Dél-Amerika és Afrika nagy része – már most is sokkal magasabb a hőmérséklet, mint ami a gazdasági növekedés szempontjából ideális volna, a tovább fokozódó hőség hatásai különösen károsak lehetnek számukra. A világ legszegényebb 60 százalékának körébe tartozó országokban az átlagkereset 70 százalékkal lesz alacsonyabb, mint amennyi az éghajlatváltozás nélkül lenne – figyelmeztettek Hsiang és társai egy, a Nature-ben megjelent tanulmányban. Az emelkedő hőmérséklet következménye egy óriási újraelosztás lesz – a világ szegényeitől a gazdagokhoz.

A forróság csak az egyik hatása az éghajlatváltozásnak; ide tartozik még többek között a csapadékzónák áthelyeződése, valamint a fokozódó hurrikánveszély is. Hsiang és munkatársai azonban csupán a hőmérsékletek elemzésével pontosabb becslést adtak arra vonatkozóan, hogy az éghajlatváltozás hogyan jelentkezik a gazdaságot jellemző adatokban. Kiderült, hogy a hőmérséklet meglepően egyenletes hatást gyakorol a különböző gazdasági teljesítménymutatókra: mind a munkaerő-kínálat, mind a munka termelékenysége, mind pedig a terméshozam drasztikusan csökken 20° és 30° C között. Akár a termést, akár a munkát végző embert tekintjük, a forróságot még a világ leggazdagabb és legfejlettebb technológiai fejlettségű nemzetei is megszenvedik: az Egyesült Államokban például egy 30° C-nál magasabb hőmérsékletű nap 20 dollárral csökkenti az egy főre eső megtermelt jövedelmet.

Márpedig a 95° F (35° C) feletti napok száma az Egyesült Államok számos részében drámai mértékben emelkedni fog, ha az éghajlatváltozás folytatódik.

Természetesen abban nincs semmi új, hogy a forróság káros hatást fejt ki a mezőgazdaságra, az emberi munkavégzésre és a közérzetünkre. Sőt, Hsiang rámutatott azokra a 20. század elején készült tanulmányokra, amelyek a gyári munkások és katonák optimális hőmérsékleti környezetét vizsgálták. A nagy előrelépés Hsiangék munkájában az, hogy számszerűsítették: miként változik az országok gazdasági termelékenysége a hőmérséklet-változások következtében.

Hsiang és munkatársai vizsgálták mind az egyes országok éves gazdasági teljesítményét, mind az éves átlaghőmérsékletet az 1960 és 2010 közötti ötven év tekintetében. A feldolgozáshoz olyan fejlett statisztikai módszereket alkalmaztak, amelyek kiszűrik más – például a politikai és pénzügyi ciklusokra jellemző – változók hőmérsékleti hatásait. Az elemzést az tette lehetővé, hogy nagyon sok történelmi adat állt rendelkezésre, és megvolt a megfelelő mértékű számítási teljesítmény is ahhoz, hogy kezelni tudja ezt a hatalmas adathalmazt. Ezután éghajlati modellek segítségével került sor a jövőbeli hőmérsékletek kiszámítására: a kutatók képesek voltak a gazdasági növekedés becslésére a század további éveiben – persze, ha a történelmi minták beigazolódnak.

Hsiang azt is megvizsgálta, hogy a forróság hogyan befolyásolja a társadalmi viselkedést, és milyen hatással van az egészségre, és arra a következtetésre jutott, hogy egyaránt növekszik az erőszak és a halálozás is.

Az ilyen, társadalomra ható hőmérsékleti „megszállottsággal” szerinte a fizikai tudományoknak kell foglalkozniuk. A hőmérséklet lényeges és nyilvánvaló szerepet játszik a kémia és a fizika területén, de a társadalomra és az emberi viselkedésre gyakorolt hatásait eddig jobbára figyelmen kívül hagyták. Pedig, ahogy a kutatások is megerősítették: a megfelelő éghajlat alapvető fontosságú a gazdaság egészséges működéséhez.

Ez a cikk is érdekelhet

A bullyingról – mint cselekvésről – röviden

Az agresszió az egész evolúciónak meghatározó eleme volt (és most is az) Az általános agre…