• 1,7 billió dollárt költött a világ fegyverekre és katonai kiadásokra 2017-ben
  • Egyetlen ország csaknem annyi pénzt fektet hadviselésbe, mint a következő tíz együttvéve
  • A nagy játékosok közül a legnagyobb mértékben Szaúd-Arábia, Kína és India növelte a katonai kiadásokat, míg Oroszország 20 százalékkal csökkentette
Ténygyár-tartalom
5 percnyi olvasnivaló

1,7 billió dollárt, azaz több mint 400 ezer milliárd forintot költött a világ katonai kiadásokra és fegyverekre a Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) elemzése szerint 2017-ben. Ez alacsony, 1,1 százalékos növekedést mutat a 2016-os szinthez képest. Az 1,7 billió dollár egyébként a világgazdaság 2,2 százaléka, ami azt jelenti, hogy a Föld minden egyes állampolgára évente 230 dollárt (jelenlegi árfolyamon valamivel több mint 60 ezer forintot) fektet kormányainak jóvoltából háborús és katonai célokra.

A legnagyobb költekező természetesen az Egyesült Államok, amely a világ katonai kiadásainak több mint harmadáért (35%, 610 milliárd dollár) felel, ezzel pedig egyeduralkodó a piacon: az Egyesült Államok csaknem annyi pénzt fordít háborús és védelmi célokra, mint az USA-t követő tíz ország együttvéve. Ez pedig egyértelműen jelzi, hogy hiába beszélnek sokan – egyébként okkal – az Egyesült Államok szuperhatalmi státuszának meggyengüléséről, amíg az amerikaiak megtehetik, hogy évente több mint 610 milliárd dollárt fordítsanak hadászatra és védelemre, Amerika fajsúlyos szereplő marad a globális színtéren.

A felemelkedő szuperhatalom Kína évek óta a második, és ha az USA-t kivonnánk a képből, Kínát lehetne egyeduralkodónak nevezni. A SIPRI által becsült 228 milliárd dolláros védelmi költségvetés ugyanis több mint háromszorosa a harmadik és negyedik helyezett Szaúd-Arábia, illetve Oroszország hadászati célokra fordított kiadásainak. A 15 legnagyobb fegyverkező közül egyébként Szaúd-Arábia költi az állami források legnagyobb részét katonai kiadásokra – az arab ország a GDP 10 százalékát fordítja erre. Arányaiban a legkevesebbet Japán költ, ahol a költségek nem érik el a bruttó nemzeti össztermék 1 százalékát sem.

Összesen öt ország – az USA, Kína, Szaúd-Arábia, Oroszország és India – felelős a világ katonai kiadásainak 60 százalékáért. Érdekesség, hogy miközben az egész nyugati sajtó az orosz fenyegetésről beszél, Oroszországban csökkent a legjelentősebben a katonai büdzsé, összesen húsz százalékkal. Ez persze nem valamiféle békepolitikának köszönhető, hanem elsősorban az ország gyenge gazdasági teljesítményének. Az oroszok így is a nemzeti össztermék több mint 4 százalékát fordítják fegyverkezésre, ami, Szaúd-Arábiát nem számítva, rendkívül magas aránynak számít. Összehasonlításképpen: a világelső USA kiadásai alig haladják meg az összes költség 3 százalékát. A katonai büdzsé mérete tehát nemcsak a politikusok akaratától függ, hanem a gazdasági teljesítőképességtől is.

Kína ugyanakkor megtehetné, hogy még többet invesztáljon a hadseregbe, azonban az ázsiai hatalom nem költ a GDP 2 százalékánál többet fegyverkezésre. Mindez nem jelenti, hogy ne növekedne fokozatosan a kínai védelmi kiadások aránya: az elmúlt kilenc évben hat ország (Kína, Oroszország, Szaúd-Arábia, Törökország, India és Ausztrália) növelte legalább 30 százalékkal a hadi költségvetését.

Európából Franciaország került a hatodik helyre, az Egyesült Királyság a hetedik, Németország pedig a kilencedik. Össz-európai katonai szuperhatalomról azonban aligha lehet beszélni: e három ország összesen költ negyedannyit katonai kiadásokra, mint az Egyesült Államok. Az összehasonlításnak persze, amíg a NATO létezik, meglehetősen kevés gyakorlati jelentősége van – a nyugati országok ugyanis katonai szövetségesként aligha állnak fegyverkezési versenyben egymással.

Ha régiónként lebontva vizsgáljuk a katonai kiadásokat, akkor megállapíthatjuk, hogy a Szubszaharai Afrika térségében, Dél-Amerikában, Közép-, Dél- és Kelet-Ázsiában, a Közel-Keleten, illetve Közép- és Nyugat-Európában nőttek a hadászati kiadások, Észak-Afrikában, Közép-Amerikában és a karibi térségben, illetve Óceániában és Kelet-Európában pedig csökkentek. Észak-Amerikában és Délkelet Ázsiában pedig nem változott érdemben a fegyverkezésre fordított pénz mennyisége.

 

Ez a cikk is érdekelhet

A bullyingról – mint cselekvésről – röviden

Az agresszió az egész evolúciónak meghatározó eleme volt (és most is az) Az általános agre…