• A többség nem tartja reálisnak, hogy Orbán Viktornak van módja 2030-ig tervezni, és nem is szeretnék, hogy így legyen
  • Azok is többségben vannak, akik szerint rosszul jár az ország, amelyiknek hosszú távon ugyanaz a személy a vezetője
  • Közvélemény-kutatás az újraválasztott kormányfő első parlamenti beszédének legfontosabb megállapításairól
Ténygyár-tartalom
5 percnyi olvasnivaló

Orbán Viktor mindig is egybefüggő korszaknak látta a 2010 és 2030 közötti időszakot, ezért negyedik ciklusának kezdetén már nem a következő választásig, hanem 10, vagy inkább 12 évre tervez – az új OPrszággyűlés előtt tett eskütétele után elmondott Orbán-beszédnek ezek a legnagyobb visszhangot kiváltó mondatai. Orbán szerint ugyanis ez, vagyis a hosszútávra tervezés teszi elérhetővé a célt: Magyarország 2030-ra az Európai Unió öt olyan országa közé tartozzon, ahol a legjobb élni. Ambiciózus cél, kétségtelen, főleg ha figyelembe vesszük, hogy a „jóllét” terén elég mélyről indulunk több kutatás, például az OECD vizsgálatai szerint is.

Orbán fentebb idézett mondatainak értelmezése leginkább így hangzott az elmúlt napokban: még 12 évig akar miniszterelnök maradni. Ezt az értelmezést látszólag a Miniszterelnökség új miniszterének szavai is erősítik. Gulyás Gergely parlamenti bizottsági meghallgatásán értekezett arról, hogy most nem látszik esélye a kormányváltásnak a következő 10 évben. Ha a per pillanat létező politikai erőviszonyokra tekintünk, nehéz cáfolni Gulyás megállapítását és Orbán újabb három ciklusa is tűnhet akár reálisnak is. De mit gondol erről a közvélemény? A Ténygyár 1000 fős reprezentatív kutatásai szerint a többség inkább szkeptikus.

Erős többség, 58 százalék egyáltalán nem, vagy inkább nem tartja reálisnak, hogy Orbán újabb 12 évre tervezzen. Ezekben a véleményekben nyilván a pártszimpátia is közrejátszik, ám ha a ZRI Závecz Research által mért legfrissebb pártpreferencia adatok által mutatott masszív, 50 százalékos Fidesz-támogatottsággal vetjük össze ezt az eredményt, feltételezhetjük, hogy a Fidesz támogatói között is szép számmal vannak, akiknek ez az újabb 12 év már inkább beláthatatlan messzeség.

Az adatot magyarázza a következő kérdésre adott válaszok megoszlása is.

A többség ugyanis nem csak reálisnak nem tartja, hogy az országot hosszú távon ugyan az a személy vezesse, de nem is szeretné, hogy így legyen. Bár a kérdésfeltevés elvonatkoztatott Orbán személyétől és beszédétől is, a válaszadók aligha tudták kivonni magukat az aktuális események hatása alól, már csak azért is, mert választókorba ért egy olyan generáció, amelyik kisiskolás kora csak egyetlen embert látott a miniszterelnöki bársonyszékben. (Nem mellesleg, a következő választáson pedig már azok is szavazhatnak, akik az általános iskolát is Orbán miniszterelnöksége alatt kezdték.)

Látszólagos ellentmondás, hogy a közvélemény jelentős része mindemellett vevő arra, ha egy politikus horizontja túlmutat a választási ciklusokon.

Ebből az adatból, összevetve az előzőekkel, az valószínűsíthető: a közvélemény többsége tisztában van azzal, hogy nagy célok megvalósításához a politikában is hosszabb idő kell, ám Orbán Viktortól az újabb 12 évet már soknak tartja.

Módszertan: A kutatásban felhasznált válaszok száma: 1000 fő. Az adatfelvétel időpontja: 2018.05.11-12. A Pulzus kutatási applikációban (www.pulzus.eu) feltett kérdésekre adott válaszokat – mivel azokban az eszköz technológiai sajátosságai miatt a 18-49 éves korosztály felülreprezentált – telefonos adatfelvétellel egészítettük ki a 50+ korosztály körében, reprezentatív mintavétellel. Az így létrejött válaszadói minta a felnőtt korú magyar alapsokaságot reprezentálja nem, kor és végzettség szerint

Ez a cikk is érdekelhet

A hazugságoktól hitelesebbnek tűnnek a politikusok

A 2016-os elnökválasztás sem az őszinteség jegyében telt A Trump-pártiak többnyire nem vet…