• A terrorizmus elleni háború eszközeit az állampolgárok nyomon követésére használja
  • A szoftver, ami pont úgy gondolkodik, mint egy kém
  • A hamarosan Budapesten előadó Peter Thiel cége, a Palantir mindent lát, mindent hall és mindent ellenőriz, ha akar
Ténygyár-tartalom
11 percnyi olvasnivaló

Peter Cavicchia, egykori amerikai titkosszolgálati ügynök Jersey City belvárosában különleges feladatokat látott el a JPMorgan pénzügyi cégnél. Az általa vezetett belső fenyegetettséggel foglalkozó csoport – a legtöbb nagy pénzintézetnél van ilyen – számítógépes algoritmusokat használt a bank dolgozóinak monitorozására, így védve őket az alattomos kereskedők, befolyásolási kísérletek és mindenféle rossz szándékú egyedek ellen.

Engedve a zsiványság csábításának

A Palantir Technologies Inc. adatbányászati cég már 2009-ben szerződött a JPMorgannel: a Palantir a belső ellenőrök számára felszippantja az e-maileket és böngészési előzményeket, a céges okostelefonok GPS-helyeit, a nyomtatási és letöltési tevékenységet és a digitálisan rögzített telefonbeszélgetések átiratait. A Palantir szoftvere összegyűjti, előkeresi, rendezi és árgus szemmel átvizsgálja, elemzi ezeket a feljegyzéseket, kulcsszavakat és viselkedési mintákat – Cavicchia csapata így óvja a vállalati vagyont a lehetséges visszaélések ellen. A Palantir algoritmusa felhívja például a belső fenyegetettséggel foglalkozó csoport figyelmét arra, amikor a munkavállaló a szokásosnál később jelentkezik munkába, ez már a potenciális elégedetlenség jele – legalábbis a szoftver szerint.

Komoly adatmennyiség gyűlt tehát össze Cavicchia kezében, aki egy idő után engedett a zsiványság csábításának. A cég dolgozó közben keserűen viccelődtek azon, hogy Cavicchia meghallgatja a hívásaikat, elolvassa az e-mailjeiket, és nézi, merről jönnek és hová mennek. És nem is tévedtek. Néhányan hamis információkkal turbózták fel a kommunikációjukat, hogy lássák, Cavicchia említi-e a meetingen.Nos, említette.

Mindez akkor ért véget, amikor a bank vezető tisztségviselői ráébredtek, hogy őket is figyelik, és az, ami a big data szakértői és a globális pénzügyek között kötött ígéretes házasságnak indult, átfordult egy mocskos kémkedési botrányba. A jókora kalamajka – amelyről mit sem tudott – baljóslatú fordulattal járt a Szilícium-völgy egyik legígéretesebb stratupjaként elkönyvelt Palantir számára is: a globális terrorellenes háborúra tervezett hírszerzési platformot fegyverként fordította a hétköznapi amerikai otthonok ellen a belső fenyegetettséggel foglalkozó csoport.

A Palantirt Peter Thiel néhány évfolyamtársával 2004-ben alapította, és azonnal ráharaptak a Pentagon és a CIA afganisztáni és iraki tevékenységében rejlő lehetőségre. Egy kém agyával kezdtek gondolkodni: kitapintható, látható, kiszagolható és meghallható információkat gyűjtve és elemezve. A szoftver különböző adatforrásokból – pénzügyi dokumentumokból, légitársasági foglalásokból, mobiltelefon-nyilvántartásokból, közösségimédia-megjelenésekből – hozta felszínre azokat a kapcsolatokat, amelyek felett könnyen átsiklottak az emberi elemzők. Ezután egy pókhálóhoz hasonló, színes, könnyen értelmezhető grafikával jelenítette meg a kapcsolódásokat. Az amerikai kémek és különleges erők azonnal beleszerettek; Palantirt telepítve sikerült többek között elkerülni a közúti bombákat, nyomon követni a merényletre készülő ellenfeleket, sőt még Oszama bin Laden levadászásában is szerephez jutott a cég.

A katonai siker maga után vonta a polgári szeződéseket. Az Egyesült Államok egészségügyi minisztériuma például a Palantirt használja a biztosítási csalások felderítésére, kiszűrésére. Az FBI bűnügyi nyomozásoknál veti be, a belbiztonsági minisztériumnál pedig a légi utasok vizsgálata a feladata, valamint az, hogy rajta tartsa a szemét a bevándorlókon.

A rendőri szervek New Yorkban, New Orleansban, Chicagóban és Los Angelesben is előszeretettel használták, gyakran olyanokat is a digitális háló csapdájába csalva, akiket semmilyen bűncselekmény elkövetésével sem gyanúsítottak. Emberek és tárgyak skatulyái bukkannak fel a Palantir képernyőjén, további dobozokhoz kapcsolódva, felcímkézve: „A kollégája”, „B-vel él”, „Telefonszáma”, „Autójának rendszáma”, „ C húga”, sőt „D szeretője”. Ha a hatóságoknak fényképük is van, a többi már egyszerű. A járművezetői engedélyek és a személyazonossági fotók adatbázisaira kattintva a bűnüldöző szervek manapság már az Egyesült Államok felnőtt lakosságának több mint felét tudják azonosítani.

Rosszkor, rossz helyen

A szupermarketben dolgozó 22 éves Manuel Rios például pechére Los Angeles keleti felében, a bandák uralta területen él. Olyan fiatalok között nőtt fel, akik csatlakoztak a Dél-Kaliforniában az egyik legnagyobbként számon tartott bandához, az Eastside 18-hoz. Ő viszont nem lépett be a bandába. Igaz, évekig volt drogfüggő, és egyszer fegyverbirtoklásért is letartóztatták, de megúszta próbára bocsátással.

2016-ban egy leparkolt autóban ült egy Eastside 18-as sráccal, amikor feltűnt egy rendőrautó. Haverja futásnak eredt, a zsaruk üldözték, de Rios a kocsiban maradt. „Miért futottam volna el? Nem vagyok bandatag” – mesélte később. A visszatérő rendőrök mégis megbilincselték, egyikük mobiljával még képet is csinált róla. „Üdvözünk a bandaadatbázisban!” – mondta vigyorogva.

Azóta több mint egy tucatszor állították meg, és mondták neki, hogy ha nem tetszik, akkor húzzon el a környékről. De nincs hová mennie. Barátnőjének most született meg a kislánya, és érthetően a közelükben szeretne maradni. Bekerült a rendszerbe, és innen kezdve a rendőrök számára csak a saját tényeik léteznek…

Adatbányászatból aranybánya

 A JPMorgan lett a Palantir tesztkörnyezete, a cél a pénzügyi szektor meghódítása volt a Metropolis nevű terméken keresztül.A Metropolis telepítését és finomhangolását követően a JPMorgan tőkebefektetést hajtott végre a Palantirban, a vezetők a sajtóban áradoztak róla, mondván, a szoftver „aranybányává változtatta az adatbányászatot”.

A nyomozók véletlenül bukkantak rá a kémkedésre. 2013 májusában a bank vezetősége belső vizsgálatot rendelt el, kiderítendő, ki szivárogtatott ki egy dokumentumot a New York Timesnak a JPMorgan elleni – az amerikai villamosenergia-piac esetleges manipulálására vonatkozó – szövetségi vizsgálatról. A bizonyítékok arra utaltak, hogy Frank Bisignano, a JPMorgan éppen csak lemondott vezérigazgató-helyettese lehetett a forrás. Cavicchia arra használta a Metropolist, hogy hozzáférjen a szivárgásról folytatott belső levelezéshez – ezek közül néhányat a felsővezetők írtak–, a banknál pedig általánossá vált az a feltételezés, hogy az e-mailek és egyéb kommunikáció tartalmát megosztotta Bisignanóval, miután az elhagyta a bankot. (A JPMorganen belül Bisignano számított Cavicchia mentorának – ő volt az a vezető tisztségviselő, aki mindig megvédte és támogatta őt.)

A JPMorgan vezetői hosszasan vitatkoztak arról, hogy jelentsék-e a szövetségi illetékeseknek a belső biztonságot megsértő gyanús tevékenységet, amint azt a törvény előírja a bankoknak. Úgy döntöttek, hogy inkább nem, bár több forrás szerint parázs vita előzte meg az ellentmondásos döntést. Cavicchia beadta a felmondását, és Bisignanóhoz csatlakozott új munkahelyén, a First Data nevű cégnél, ő lett az egyik alelnök. Távozása után a JPMorgan drasztikusan lecsökkentette a Palantir használatát, részben azért, mert „soha nem érte el az ígért szintet” – ahogy az egyik, névtelenül nyilatkozó illetékes fogalmazott.

Sok múlik azon, hogy egy cég miként határozza meg a „jó” fogalmát. Márciusban egy korábban a Cambridge Analyticánál dolgozó mérnök a brit parlament előtt tett tanúvallomást. Elmondta, hogy egy Palantir-alkalmazott segített a Cambridge Analyticának a 87 millió Facebook-felhasználó személyes adatainak felhasználásával meghatározni az egyes szavazók pszichográfiai profiljait.

A Palantir azzal védekezett, hogy politikai kérdésekben, beleértve a kampányokat is, nagyon szigorú elveket vallanak, és bemutatta azokat az e-maileket, amelyekben többször is visszautasította a Cambridge Analytica kérését a Palantirrel való együttműködésre. Az alkalmazott – fogalmazott a Palantir – szabadidejében dolgozott együtt a Cambridge Analyticával… Mégis, az incidens következményeiről nem szabad megfeledkezni: minden emberi kapcsolat belekerült a rekordokba, és csak arra vár, hogy egy okos algoritmus felszínre hozza. Alaposan belegabalyodott mindenki a pókhálóba.

Mérnökök misztikus menedéke

 A 14 évi startup módban eltöltött idő alatt a Palantir olyan mérnökök misztikus menedékévé tette a céget, akik úgy érezték, minden tudásukat latba kell vetniük például a terrorizmus és a zsarolással párosuló emberkereskedelem ellen. A Palantir vezetői büszkék arra, hogy egyetlen értékesítőt sem foglalkoztatnak, inkább a szájpropaganda révén keletkező ajánlásokra támaszkodnak.

A vállalat korai adatbányászati sikerei elkápráztatták a kockázatitőke-befektetőket, akik 2015-ben 20 milliárd dollárra értékelték a céget. Még úgy is, hogy a Palantir sohasem jelentett nyereséget. Kevésbé emlékeztet hagyományos szoftvercégre, sokkal inkább tekinthető tanácsadó vállalatnak: a 2000 mérnök mintegy felét kizárólag az ügyfelek céljaira alkalmazza.

Amint az a Facebook és a Cambridge Analytica adatvédelmi botrányából is kiderült – Thiel és a Palantir mindkét „kapura játszott” – a technológiai vállalatokra végeláthatatlan nyomás nehezedik, hogy az adatokból hatalmas bevételekre tegyenek szert. A Facebook nem az egyetemi fiatalokat egymással összekötő weboldalból vált 478 milliárd dolláros céggé… A Palantir állítja, hogy adatvédelmi és az állampolgári jogi szolgálatának csapata nagy figyelmet fordít a nem megfelelő adatigénylésekre, de erre mindössze 10 embert foglalkoztat a 2000 mérnököt alkalmazó vállalatnál.

Az ellentmondásos vállalat legalább annyira ellentmondásos megítélésű (rész)tulajdonosa, Peter Thiel (nyitóképünkön) június 2-án tart beszédet Budapesten. Látogatását egyes vélemények összefüggésebe hozzák azzal, hogy Orbán Viktor nemrégiben kijelentette: új hírszerzési központot kíván létrehozni a kormány. Lehet persze, hogy ez az összefüggés nem több spekulációnál. Akárhogy is, az új magyar hírszerzési központnak biztosan szüksége lesz kibányászott adatokra.

Ez a cikk is érdekelhet

A bullyingról – mint cselekvésről – röviden

Az agresszió az egész evolúciónak meghatározó eleme volt (és most is az) Az általános agre…