• A technológiai fejlődés már most is világszerte kiemelten érinti a vallásgyakorlást
  • Vallási vezetők növekvő aggodalommal tekintenek az emberszerű gépek létrehozásának erkölcsi és etikai vonzataira
  • Az elképzelés, hogy a robotok képesek lehetnek-lesznek elérni az emberi lelkiismeret szintjére, csupán antropomorfizmus
Ténygyár-tartalom
6 percnyi olvasnivaló

A CNBC nevű amerikai hírportál technológiai rovatának nemrég publikált cikke egy izgalmas kérdés különböző vetületeit tárgyalja, hiszen a technológia és a mesterséges intelligencia (AI: Artificial Intelligence, magyar rövidítéssel: MI) nagyban alakítja a jelenkor emberének kölcsönhatását az élet számos területével, a táplálkozástól az egészségügyig – ez ugyanígy érvényes a vallásra is.

Eltérő felekezetek sikeresen építettek be hétköznapi gyakorlatukba új ötleteket a technológia világából, hogy így fejlesszék és modernizálják rituáléikat.

Világszerte lehetséges például muzulmánok számára a Muslim Pro nevű alkalmazás letöltése, amely bővelkedik napi imabeosztást segítő táblázatokban, a napkeltét és napnyugtát jelző értesítésekben és egy elektronikus, Mekka irányába mutató iránytűben. Más alkalmazások többek közt automatikusan állítják be a készülék helyétől függően a Ramadan hónapja során esedékes böjtölési időszakokat.

Az iménti példa nem is teljesen véletlenszerűen választott, hiszen a muzulmán felekezetek összessége a világon az egyik leginkább jelentős online jelenléttel rendelkező vallási közösség, köszönhetően a 16-30 éves fiatalok magas populációs koncentrációjának a Közel-Keleten és Ázsia-szerte. A neves amerikai közvélemény-kutató csoport, a Pew Research Center 2017-es eredményei azt mutatták, hogy a szegényebb, muzulmán többségű országok jelentős számú okostelefonnal rendelkező lakóval büszkélkedhetnek. Például a palesztinok 57 százalékának van okostelefonja, ami alig marad el Németország 60 százalékos eredményétől.  

Japán fejlesztők ennél egy lépéssel már tovább is mentek, amikor bemutattak egy buddhista rituálék levezetésére programozott robot-papot. Peppa, a szertartásos öltözékű humanoid robot már 462 dolláros áron képes levezetni egy temetési szertartást, ami jóval olcsóbb egy pap által ugyanazért a munkáért átlagosan elkért 2232 dollárnál.

Technológia és vallás kapcsolata ugyanakkor nem volt mindig ilyen egyértelmű. Dr. Beth Singler, a Faraday Institute for Science and Religion kutatója szerint a vallások technológia felé való közeledése általánosan három lépésben ragadható meg: elutasítás, elfogadás és alkalmazkodás. A CNBC-nek nyilatkozó kutató szerint a vallási intézmények kezdeti reakciója gyakran lehet negatív, de a technológia hamar elterjed minden szintjükön, és használata megszokott gyakorlattá válik az ő esetükben is.

Mindemellett a vallási vezetők egyre inkább aggodalommal fordulnak az emberszerű gépek megalkotásának erkölcsi és etikai vonzatai felé. Kétségeiknek csak két gyakori példája a közösségi média addiktív természete és a szexuális célokra használt robotok (szexbotok) növekvő gyakorisága.

Dr. Singler kiemelte: az aggodalom tárgya főként az a kérdés, mit jelent embernek lenni mesterséges intelligencia használatával, és vajon ez befolyásolja-e az ember mint lény inherens különlegességét.

A gyilkos robotok sztereotip képe (különösen a filmvásznon) érthetően meghatározta és elferdítette a vitát, vajon mit jelent valójában a mesterséges intelligencia a gyakorlatban a vallások számára. Singler számára ugyanakkor az MI valódi arcát a vallásban chatbotok és algoritmusok formájában mutatja meg.

„Az algoritmusok sokkal aggasztóbb fenyegetést jelentenek, mint egy Terminátor-szerű robot képe. Ezeknek az emberek életére gyakorolt hatása (például egy jelzálog nagyságának megállapítása) önmagukban apró változások, amelyek összessége jelentős változást ér el.”

Ezek az algoritmusok nemcsak a közvetlenül tapasztalható környezetünket szabályozzák, de azt is, milyen információval lépünk kölcsönhatásba, vagy kivel beszélünk éppen.

Katolikus hívőknek lett kifejlesztve például a Confession Chatbot (Gyónási Chatbot), amellyel valósághű, kétirányú párbeszédet lehet folytatni egy robottal. Bár ez potenciálisan képes a hagyományos gyónással szemben megszüntetni az adott személy legbensőbb titkainak és lelkifurdalásának megvallása nyomán kialakuló szégyent, továbbra is kérdéses marad, hogyan és hol regisztrálódnak ezek az intim beszélgetések (különösen az általunk korábban tárgyalt Facebook-Cambridge Analytica botrány nyomán).

Ötszáz évvel a protestáns reformációt követően egy BlessU-2 nevű robot-papot (szójátékkal rímelve a Star Wars-filmek ikonikus droidjának, R2-D2-nak a nevére) hoztak létre a németországi Wittenberg részére Luther vallási forradalmának kerek évfordulója alkalmából. Stephan Krebs wittenbergi lelkész úgy nyilatkozott a The Guardiannek, a BlessU-2 hiába tud hibátlanul bibliai részleteket idézni és előre megkomponált imákat ajánlani, egy robot „sosem lesz képes helyettesíteni a lelkipásztori munkát végző személyeket”. Singler is úgy véli: „nem a robotok jelentik a papi hivatás következő szintjét”.

A nemrég elhunyt Stephen Hawking professzor és a Tesla-vezér Elon Musk korábban már kifejezték aggodalmukat azzal kapcsolatban, milyen potenciális fenyegetést jelent az emberiség számára, ha a mesterséges intelligencia felismeri saját teljes kapacitását, így adva hangot a kérdésnek, vajon a robotok képesek lesznek-e saját lelkiismeretet fejleszteni és működtetni.

Dr. Singler megkérdőjelezi a felvetést, egyáltalán képesek lehetnek-e a robotok emberszerű módon saját vallást választani maguknak a jövőben: „A kérdésfelvetés sokkal inkább az emberekről mond bármit is. A témával kapcsolatos narratíváinkban (tehát hogy a robotok lehetnek-e lelkiismerettel rendelkező lények) a központi kérdés a ’tesztelésé’.”

Úgy véli, az eredeti kérdés lényegét egyfajta vágy jelenti, hogy emberi tulajdonságokat illesszünk tárgyakra, hasonlóan az ember és például régi telefonja vagy háziállata közti nosztalgikus kötődéshez: „A saját elménk rendszerbéli vagy logikai hiányosságokat kitöltő funkciója az, ami végső soron antropomorfizmushoz (azaz tárgyak vagy élőlények emberi tulajdonságokkal felruházásához) vezet.”

Ez a cikk is érdekelhet

Mit kell tanulni ahhoz,
hogy a világot irányítsd?

Jogász, közgazdász, katona vagy bölcsész – a világ vezetői igen különböző végzettséggel re…