• Egy tudósok alkotta csapat igen ambiciózus kísérletre vállalkozott – megváltoztathatják a jólétről alkotott fogalmainkat
  • Feltétel nélküli pluszjövedelem, nyomorban élő kisgyerekes anyukáknak
  • Az anyákat mind a kutatások alanyaiként, mind pedig kórházi betegekként regisztrálni kellett
Ténygyár-tartalom
8 percnyi olvasnivaló

A Federal Hill House egy zömök épület a Rhode Island-i Providence központjában, közel az amerikai várost átszelő fő autópályához. Egy esős hétfői napon tele volt gyerekkel minden talpalatnyi hely. Közülük az idősebbek egy film előtt ücsörögtek, míg a kisgyerekek a játszóházban gyűltek össze. Néhányan több mint tíz órát töltenek itt naponta – az iskolai órákon felül –, amíg a szüleik dolgoznak. Egy jóléti szervezet támogatja az alacsony jövedelmű családokat: iskolakezdés előtt otthonaiknál veszi fel a gyermekeket, és jóval a tanulási időn túl is foglalkoznak velük. A szűkös költségvetés ellenére nagyon sokat tesznek értük. Néhány helyen pedig a mennyezet „gondoskodik” a szürke Rhode Island-i égbolt révén a víz utánpótlásáról…

Az iskolára marad a teljes logisztika

A Federal Hill House legkisebb gyermekei alkotta csoportba 18 hónap és 5 év közötti életkorúak kerülhetnek –jelenleg 12-en vannak a várólistán. Kimberly Fernandez ügyvezető igazgató szerint egyesek egyetlen színt sem tudnak megnevezni, amikor először ideérkeznek. Mások kiéhezve esnek be az intézmény kapuján (itt kapnak enni), megint mások angolul sem tudnak, vagy viselkedési problémákat hoznak magukkal. A szülők munkabeosztása gyakran olyan rugalmatlan, hogy a Federal Hillre marad a teljes logisztika: az iskolába és hazafelé szállítás feladata is rajtuk marad. Az ügyvezetőnek egy időben a saját autóját is be kellett vetnie, mert néhány gyerek eltévedt a hazafelé vezető úton: rossz buszra szálltak, és egy raktárépületnél kötöttek ki. Szüleik pedig nem tudnak elszabadulni a munkából, hogy hazavigyék őket.

Rengeteg jel utal arra, hogy a szegény környezetben nevelkedés, a nehézségekkel teli életmód káros hatással van a gyermekek fejlődésére. A gazdag családok gyermekeinek jobbak a nyelvi és memorizálási készségeik, mint a szegény családokból származóké. A gazdagabb gyermekek általában jobban teljesítenek az iskolában, és kevésbé valószínű, hogy börtönben végzik. Azoknál, akik nyomorban nőnek fel, fennáll annak a kockázata is, hogy kisebb lesz náluk a kifejlődő agykéreg. Mindazonáltal egyértelmű bizonyíték nincs arra, hogy a fejlődésben jelentkező elmaradásért kizárólag az anyagi helyzet lenne a felelős– mondja Kimberly Noble, a New York-i Columbia Egyetem neurológusa, annak a tudóscsportnak a tagja, amelyik egy hároméven tartó kísérlet során igyekszik feltárni– elsőként ezen a területen – a szülők jövedelmi szintje és a gyermek korai fejlődése közötti oksági kapcsolatokat.

 

Mintegy 90 ezer forintnyi dollár, 40 hónapon át

A Baby’s First Years néven futó programhoz a kutatók már meg is kezdték az első 1000 alacsony jövedelmű anya toborzását – mindannyian az Egyesült Államok négy városának tíz kijelölt kórházában adtak életet gyermeküknek a közelmúltban (a kísérlet befolyásolásának elkerülése érdekében sem a városok, sem az egészségügyi intézmények neve nem nyilvános). Az 1000 édesanya mintegy fele – véletlenszerűen kiválasztva – kap minden hónapbanés minden feltétel nélkül 333 dollárt (mintegy 90 ezer forintot), a többieknek, a kontrollcsoport tagjainak ugyanakkor be kell érniük havi 20 dollárral (kb. 5500 forinttal). A teljesen feltétel nélküli pluszjövedelmet 40 hónapon át, minden hónapban a gyermek születésének napján utalják egy betétszámlához tartozó kártyára. A feltételezés, ami ezt megalapozza, az, hogy ha az anya ilyen kiszámíthatóan és rendszeresen jut pluszjövedelemhez, az kedvezően befolyásolja a gyermekek kognitív és érzelmi fejlődését.

Miután a kísérletben részt vevő anyák létszáma eléri az 1000 főt, alapszintű interjúk készülnek velük. Ezek célja feltárni a különböző családi hátteret(mindegyiküka szegénységi küszöb alattiéves jövedelemmel–egy háromtagú család esetébenkörülbelül 23 000 dollárral, mintegy 6,3 millió forinttal – rendelkezők köréből kerül ki). A gyermekek első születésnapján telefonos interjúk készülnek mind az 1000 anyukával, majd amikor a gyermekek elérik a kétéves kort, a kutatók meglátogatják őket az otthonukban. Hároméves korukban hívják be anyjukkal együtt a gyermekeket városuk kutatólaboratóriumába, ahol tesztelik a gyermekek kognitív képességeit, és tanulmányozzákagyuk elektromos aktivitását.

Élő kísérlet

Az interjúk során az anyák stressztűrését, mentális egészségét is vizsgálják, és a foglalkoztatással kapcsolatos mintákat is igyekeznek felszínre hozni. Rákérdeznek, mennyire változott a gyermekükkel együtt töltött idő mennyisége, adatokat gyűjtenek a gyermekgondozási szolgáltatások minőségéről és költségeiről, valamint egyéb, a gyermekekkel kapcsolatos költségekről. A kutatók nyilvántartást vezetnek a betéti kártyával végzett tranzakciókról is. A havi készpénzátutalás feltétel nélküli jellege sérthetetlen: még akkor is, ha az anyák úgy döntenek, hogy nem vesznek részt a további kísérletekben –amelyekért külön fizetik őket–,40 hónapon keresztül biztosan számíthatnak a pluszjövedelemre.

Egy ilyen nagyságrendű valós idejű kísérlet nem kevés kihívással jár. A hatéves előkészítés mintegy 15 millió dollárt emésztett fel, és ehhez jön a következő négyéves időszak körülbelül 5,8 millió dolláros kiadása, és mindezeken felül ki kell gazdálkodni az 1000 ember toborzásával és ellenőrzésével kapcsolatos költségeket is. A kutatók arra törekedtek, hogy új jogszabályokat fogadjanak el a kísérletnek otthont adókét államban, annak érdekében, hogy a résztvevők azután is jogosultak legyenek állami kedvezményekre, miután megkapják az extra jövedelmet. Különösen bonyolult volt az etikus jóváhagyás, mivel az anyákat mind a kutatások alanyaiként, mind pedig kórházi betegekként regisztrálni kellett.

Két szempontból egyedülálló

A kísérlet két szempontból egyedülálló. Az egyik, hogy kizárólag a foglalkoztatáshoznem kapcsolódó jövedelem hatására fókuszál. A másik pedig az, hogy a gyermek életének első három évére összpontosít. „Gyakorlatilag semmit sem tudunk arról, milyen hatással van a jövedelem az újszülött- és a hároméves kor közötti időszakban”– mondjaa szegénység pszichológiáját a New York-i Egyetementanulmányozó Lisa Gennetian.

A Baby’s First Years kutatás részeként azt is megnézik, mire megy majd el az extra készpénz, bár a jelek azt mutatják, hogy bőven lenne mire elkölteni.A 2014-es New York-i pilotprogramban mindössze 30 anya vett részt, és a pénzt általában a kézhezvételtől számított három napon belül el is költötték, főleg szupermarketekben és áruházakban. A tapasztalatok szerint az alacsony jövedelmű friss anyukák számára főként a pelenkák beszerzése jelent problémát, mivel gyakran nem engedhetik meg maguknak akedvezményes vásárlást lehetővé tevő tagsági díjak megfizetését.

Bár a kísérlet során kapott pénz arra nem elegendő, hogy teljesen átalakítsa az anyák életét, aztviszont segíti, hogy jobban kihasználják meglévő lehetőségeiket. Sok fiatal szülő példáulszeretne támaszkodnia saját szüleire a gyermekgondozás folyamán, de nem engedheti meg magának az utazási költségeket, hogy elvigye hozzájuk a gyermekeit. Az amerikai városokban, ahol a tömegközlekedési kapcsolódások körülményesek és lassúak, az extra üzemanyagtartálynyi– vagy akár egy olcsó gépkocsi lízingjét segítő – hozzájárulásrévén afiatal szülők heti tíz órát takaríthatnak meg. És ezt a plusz időt a gyerekeikkel együtt tölthetik, további jövedelem megszerzésére fordíthatják, vagy csupán stresszes életük minőségén javíthatnak.

A kutatás eredményei csak évek múlvavárhatóak. Ha beigazolódik a kutatók hipotézise, miszerint a feltétel nélküli juttatás pozitív hatással lesz a kisgyermekek fejlődésére, akkor a jólétről vallott régi érveket újra kell gondolni.

Ez a cikk is érdekelhet

A Föld szeretné, ha vegetáriánusok lennénk

A Science-ben megjelent tanulmány megpróbál javaslatot tenni arra, hogyan lehet csökkenten…