• A hírmédia iránti bizalmatlanság Spanyolországban, Franciaországban, az Egyesült Királyságban és Olaszországban a legerősebb
  • A nyugat-európai médiáról alkotott véleményekben erősebb szerepet játszanak a populista nézetek, mint a bal–jobb megosztottság
  • A média iránti bizalom és a populizmusra való hajlam is régiónként különbözik
Ténygyár-tartalom
11 percnyi olvasnivaló

Nyugat-Európában a hírmédia által közvetített populista nézetek közvéleményre gyakorolt hatása megosztóbb, mint a bal–jobb ideológia szerinti politikai pozicionálásé – derül ki a Pew Research Center véleménykutató tanulmányából, amely egy nyolc nyugat-európai országban – Dániában, Franciaországban, Németországban, Olaszországban, Hollandiában, Spanyolországban, Svédországban és az Egyesült Királyságban – elvégzett felmérésre épül.

Mind a nyolc országra jellemző, hogy azok, akik populista nézeteket vallanak, kevésbé bíznak a médiában, és elégedetlenek azzal, ahogyan a média a legfontosabb kérdéseket – például a bevándorlás, a gazdaság és a bűnözés aktuális problémáit – kezeli.

A hírmédia iránti bizalmatlanság Spanyolországban, Franciaországban, az Egyesült Királyságban és Olaszországban a legerősebb, a populista nézeteket vallóknak csupán a negyede nyilatkozott pozitívan ahírmédiáról. Ezzel ellentétben azok, akik nem jellemezhetők populista meggyőződéssel,nagyobb valószínűséggel – plusz 8 és plusz 31 százalék közötti mértékben –tartják többé-kevésbé hitelesnek a hírmédiát a vizsgált országokban.

Spanyolországban, Németországban és Svédországban a bal–jobb ideológiai spektrum szerint is megosztott, de a különbség nagyságrendje elenyésző a populista nézetek szerinti polarizációhoz képest.

A kulcsfontosságú témákat tekintve a közönség nagy többsége értékeli megfelelőnek a hírmédia tevékenységét. Ebben többnyire benne vannak a populizmus hívei és az attól elhatárolódók egyaránt, bár ezeknél a minősítéseknél még mindig jelentősek a különbségek. A két csoport közötti legnagyobb eltéréshárom konkrét kérdéssel – a gazdasággal, a bevándorlással és a bűnözéssel – kapcsolatban jelentkezik.

A populista nézeteket valló személyek sokkal kevésbé elégedettek ezeknek a kérdéseknek a lefedettségével. Spanyolországban például a populisták 33 százalékkal kisebb valószínűséggel elégedettek a gazdasági kérdések tálalásával, Németországban hasonló a helyzet – itt 29–31 százaléknyi a különbség – a bevándorlás és a bűnözés aktuális híreit illetően.

A Pew Research Center egyesült államokbeli felnőttek körében végzett, a nemzeti hírszervezetekkel kapcsolatos bizalomról szóló felmérésénél az amerikaiak hasonló bizalmi szintet mutattak, mint ami Hollandiára és Németországra jellemző. Tízből hét amerikai (egész pontosan: 72%) állítja, hogy bízik a nemzeti hírmédiától származó információkban, valamiveltöbb mint 20%-uknak pedig kimondottan fokozott a nemzeti média iránti bizalma.

Dél-Európában még szétforgácsoltabb a média világa, egyetlen hírszolgáltatót sem tekint legfontosabb forrásának a felnőttek több mint 21%-a. Az is igaz ugyanakkor, hogy ebben a térségben a baloldali–jobboldali politikai megosztottság erősebben jelentkezik a fő hírforrást tekintve, mint a populista beállítódottság.

Olaszországban például a baloldaliak 27%-a számára a hírek fő forrása a Rai News nemzeti műsorszolgáltató, szemben a jobboldalon lévők 14%-ával. A jobboldali olaszok (30%) nagyobb valószínűséggel fordulnak a privát műsorszolgáltató Mediaset Newshoz, mint a baloldali felnőttek (6%). Bár az olaszországi populista nézetek között van némi különbség, a megosztottság kisebb, mint a bal–jobboldaliságé.

És akkor az Egyesült Királyság! Még ha a BBC számít is a brit felnőttek legfontosabb hírforrásának– akár populista valaki, akár nem –, továbbra is nagy a különbség a két csoport azon részei között, akik elsődleges forrásként nevezik meg. A populisták közül csak 42% tekinti a BBC-t fő hírforrásának, szemben a többiekkel. A bal–jobb ideológiai különbség ebben nem jelenik meg: mind a baloldaliak (48%), mind a jobboldaliak (51%) nagyjából a feléneka BBC a fő hírforrása.

A nyugat-európai hírszolgáltatás pártérdekek szerinti elfogultsága nagyobb, mint ami a közönségükre jellemző.

A megkérdezetteknek minden vizsgált országban meg kellett jelölniük a számukra legfontosabb hírforrást, és emellett nyolc másikról is nyilatkozniuk kellett. Utóbbiakat a kutatók válogatták össze, hogy lefedjék a különböző platformokat, a különböző finanszírozási forrásokból származó híreket és sokszínűségükben a különböző ideológiai nézeteket.

Ez azonban különbözik az átlagos közönség politikai álláspontjától. Amikor megkérdezték, hogy rendszeresen követik-e mind a nyolc hírcsatornát, egyfajta ideológiai közép formálódott a válaszaikból.

Általában azok, akik hallottak már az adott médiumokról, szélsőségesebben pozicionálták azokat a bal–jobb tengely mentén, mint ami a közönség válaszaiból következett volna, és ez azt jelzi, hogy a felmérésben szereplő országokban erőteljesebb a polarizáció annál, mint amire a közönségtől származó válaszok alapján következtetni lehetne.

Jó példa erre a francia TF1 tévécsatorna. A TF1 törzsközönsége a bal–jobb skála közepén áll (a 0-tól 6-ig tartó skálán 3,3-as értékkel). Ugyanakkor akik csak hallottak a TF1-ről, sokkal inkább jobbra tolódóként értékelik (4,1-es értékkel).

Számos nyugat-európai a közösségi médián keresztül értesül a hírekről, itt a legfőbb forrás a Facebook.

A megkérdezett nyolc ország közül hétben a felnőttek legalább egyharmada támaszkodik elsődleges hírforrásként a közösségi médiára. Arányuk Olaszországbana legmagasabb, ahol minden második felnőtt a közösségi médián keresztül értesül a friss információkról. Franciaországra, Spanyolországra, Olaszországra és Németországra egyaránt jellemző, hogy ezek között a hírfogyasztók között többségben vannak a populizmusra hajlamos polgárok.

Mind a nyolc országban tarol a Facebook:több mint 60%-os említettséggel messze a legnépszerűbb közösségi hírforrás. És abszolút értékben is felveszi a versenyt, hiszen a legfontosabb hírforrás a felnőttek körülbelül 5%-a számára.

A nyugat-európai médiáról alkotott véleményekbenerősebb szerepet játszanak a populista nézetek, mint a bal–jobb megosztottság.

A nyugat-európaiak általában nagyra értékelik országaik médiáját, de az iránta táplált bizalom szintje – főként a populista nézeteket vallók, illetve az azokat ellenzők körében –országonként eltérő. A felmérésben részt vevő nyolc országban a populisták osztályzataikkal a (számukra) legfontosabb témák – például a bevándorlás, a gazdaság és a bűnözés –alacsony szintű lefedettségét jelzik.

A tanulmány azt is megállapítja, hogy a médiával szembeni attitűd változó a regionális vonalak mentén. Általánosságban a déli államokban (Franciaországban, Olaszországban és Spanyolországban), valamint az Egyesült Királyságban szkeptikusabbak a médiával szemben, mint Észak-Európában.

A média iránti bizalom és a populizmusra való hajlam is régiónként különbözik.

Vannak olyan nyugat-európai megkérdezettek, akiknek töretlen a bizalmuk: minda nyolc országban több mint egy ötödük állítja, hogy nagyon bízik a hírmédiában.

Ugyanakkor különösen a dél-európaiak szkeptikusak a médiával szemben. Körülbelül egyharmaduk vagy még kevesebb spanyol, francia és olasz nyilatkozott úgy, hogy bízik a média hitelességében, de csupán 5%-uk állította, hogy ez a bizalom feltétel nélküli. Az Egyesült Királyságban hasonló a minta, a brit felnőtteknél is csak 5% a töretlen bizalom aránya – szemben a többi észak-európai állammal, ahol jóval magasabb ez az érték.

A hírmédia iránti bizalom erősen függ a populizmusra való hajlamtól: a populista nézeteket vallók jóval bizalmatlanabbak a médiával szemben, míg Németországban 31 százalékos ez az érték, Olaszországban már csak 8 százalék.

Annak, hogy valaki a politikai bal- vagy jobboldalhoz tartozónak tekinti-e magát, kevésbé érvényesül a hatása, mint a populista nézeteknek a média iránti bizalom vonatkozásában. Általában egyetértenek abban, hogy mennyire bíznak a médiában. A vizsgált országok közül csak háromban figyelhető meg, hogy a média iránti bizalom a bal–jobb megosztottság függvényében változik. Spanyolországban a jobboldaliak bizalma erősebb a médiában, Németországban és Svédországban viszont pont fordítva: ott a baloldaliak tekintik inkább hitelesnek.

Összességében a populista ideológiatöbb szempontból is erősen megosztó a média attitűdjét tekintve. Például a hírmédia politikai semlegességét illetően a két csoport – a populista nézeteket vallók és az azzal szembehelyezkedők – közötti különbségek a megkérdezett nyolc ország közül hatban jelennek meg. De míg Németországban 30 százalékos ez a differencia, Hollandiában már csak 12.

A három konkrét téma – gazdaság, bűnözés, bevándorlás – hírekbeli interpretálását illetően az adott ország médiájában összességében a gazdasági ügyek feldolgozása kapja a legmagasabb pontszámot és a bevándorlással kapcsolatosaké a legalacsonyabbat. Körülbelül 60 százalék azok aránya a nyolc országban, akik szerint valamennyire vagy nagyon jó munkát végez amédiaa gazdasági témákban. Egy országot leszámítva hasonló többségben vannak a bűnözéssel kapcsolatos hírek feldolgozásával elégedettek is.

Ugyanakkor a nyolc ország közül csak minden másodikban vannak megelégedve a bevándorlással kapcsolatos hírek közlésével. Az átlagnál pozitívabb az attitűd Svédországban, Hollandiában és Dániában, ahol a megkérdezettek mintegy kétharmada szerint a hírmédia jól végzi a munkáját a bevándorlás témakörében.

Általában minél populistább valaki, annál kevésbé elégedett azzal, ahogyan a média foglalkozik a három témakörrel. A gazdaság esetében az elégedetlenség jelentette különbség a spanyolországi 33 százalékos, illetve az Egyesült Királyságban és Dániában mért 12 százalékos érték között alakul. Spanyolországban például a populista nézetekkel rokonszenvezők 52%-aelégedett a gazdasági témák feldolgozásával, szemben azok 85 százalékos értékével, akik nem hívei a populizmusnak.

A bevándorlás esetében a két csoport közötti rés a németországi 29 százalékos különbségtől az olasz és dán 11 százalékos különbségig csökken, míg a bűnözés esetében ugyanilyen két szélső érték a német 31 százalék, illetve a holland 9 százalék (a bűnözéssel kapcsolatban Olaszországban nem volt statisztikai különbség a két csoport álláspontja között).

A hírmédia értékelésebevándorlási és bűnözési kérdésekben a legtöbb országbanbal–jobbmegosztottságot jelez. Mindazonáltal a populizmus ennél is meghatározóbb tényező.

Az elemzés további fejezeteinek főbb megállapításai:

  • A dél-európai országok lakossága a kiemelt hírforrást tekintve széttagolt; de szinte minden országban a közszolgálati média a legfontosabb.
  • A hírszolgáltatáspolitikailagkevésbé polarizált, mint amennyire a nyugat-európaiak érzékelik.
  • A legtöbb nyugat-európai megbízik a közmédiában, persze a populista nézeteket vallók kevésbé.
  • Sok nyugat-európai támaszkodik elsődleges forrásként a közösségi médiára, de egyes országokban egy el nem hanyagolható kisebbség nem tartja számon a forrásait.

 

Ez a cikk is érdekelhet

A magyarok a családtagjaiknak
hisznek, nem a kormánynak

A magyarok többsége nem tartja demokratikusnak Magyarországot, nem bízik a politikai rends…