- A lakosság gazdasági helyzetértékelése ugyanolyan kedvező, mint fél évvel ezelőtt, de a jövőre vonatkozó várakozások sokkal pesszimistábbak lettek
- Negatív fordulat az országra vonatkozó prognózisokban is: 24-ről 33 százalékra emelkedett a gazdasági lejtmenetre számítók aránya
- A jelenlegi helyzetértékelésből és a várakozásokból – százfokú skálán – számított Hogylét-mutató értéke a múlt év decemberi 56 pontról mostanra 47 pont lett, erős közepesről gyenge közepesre módosult
Decemberben az emberek 31, most 30 százaléka értékelte úgy az helyzetét, hogy nincsenek megélhetési gondjai, mi több, spórolni is tud. Fél éve a lakosság 14, most 16 százaléka érzékelte az ország dinamikus gazdasági fejlődését. Ugyanakkor 19-ről 31 százalékra nőtt azok aránya, akik a következő egy évben háztartásuk pénzügyi helyzetének romlására számítanak – ezek a legérdekesebb eredményei annak a közvélemény-kutatásnak, amelyet a Ténygyár és a ZRI Závecz Research készített 2017 decemberében és 2018 májusában. A felmérések az ország felnőtt népességét reprezentáló, 1000 fős mintán készültek, telefonos adatfelvételi módszerrel.
A magyar lakosság többsége, 55 százaléka úgy jellemzi anyagi helyzetét, hogy szűkösen, de megél a jövedelméből. Jelentős, 30 százalékos azok aránya is, akiknek nincsenek egzisztenciális problémái, még félretenniük is sikerül. Az emberek 6 százaléka csak úgy tudja átvészelni a hónapokat, ha korábbi megtakarításaihoz nyúl, 8 százalék pedig külső segítségre szorul. Decemberben a mostanihoz nagyon hasonló értékelések születtek, egyetlen érdemi változást észlelünk: akkor csupán 4 százalék említette, hogy anyagilag másokra kell támaszkodniuk.
Amíg fél évvel ezelőtt egyértelműen optimistának nevezhettük a magyar lakosságot, addig most mérsékelten derűlátónak mondhatjuk. Akkor 57 százalék reménykedett abban, hogy az előttük álló egy évben javulni fog anyagi helyzetük, s 19 %-nyian féltek háztartásuk pénzügyi helyzetének romlásától. Jelenleg sokkal kiegyenlítettebbek a várakozások: 41 százalék bízik abban, hogy jobb lesz a pénzügyi helyzete, 31 százalék viszont attól tart, hogy romlik a pozíciója.
Kissé visszafogottabbá váltak a vásárlási szándékok, decemberben 27 százalék tervezte, hogy a következő fél évben nagyobb értékű fogyasztási cikket vesz, most 23 százalék elképzelései között szerepel.
Az ország gazdasági állapotáról – akárcsak a múlt év végén – felemás módon vélekednek az emberek. A lakosság 16 százaléka (decemberben 14 százaléka) dinamikusan fejlődőnek tartja a magyar gazdaságot, 30 százalék (korábban 34 százalék) pedig úgy tapasztalja, hogy összességében jól működik, de a lehetőségei alatt teljesít. A negatívan értékelőké is nagyjából ugyanekkora csoport: 28 százalék kisebb válságról beszél, de a helyzetet nem tartja súlyosnak, 15 százalék szerint viszont komoly válságban van a magyar gazdaság. Tavaly decemberben is hasonló arányban voltak a kedvezőtlen minősítések: 32 százalék kisebb, 14 százalék nagyobb válságra utalt.
Az ország gazdasági jövőjéről is pesszimistábban nyilatkoztak az emberek, mint tavaly év végén, de korántsem romlott olyan mértékben a véleményük, mint a saját jövőbeli életükkel kapcsolatban. Decemberben 57 százalék feltételezte azt, hogy a következő egy évben javul az ország helyzete, most kevesebben, 47 százaléknyian gondolják ezt. Akkor 24, most 33 százalék prognosztizálta, hogy kedvezőtlen gazdasági folyamatok lesznek hazánkban.
A társadalmi, gazdasági közhangulat összetevőjének tekintjük a szegények feltételezett számát is. Decemberben a válaszadók 100 családból 49-et tartottak szegénynek, most 50-et.
A fenti eredmények összesítéséből a Hogylét-mutató értéke – százfokú skálán – 47 pont. A magyar lakosság gazdasági közérzete tehát a közepesnél egy hajszállal rosszabb. Mivel decemberben 56 pont volt hogylétünk indexe, a csökkenés statisztikailag markánsnak nevezhető. Két társadalmi csoportban átlag feletti a közérzet romlása. A fiatalok és a diplomások körében 13-13 pontot csökkent a Hogylét-mutató, mindkét rétegben a jövőre vonatkozó prognózisok lettek határozottan borúlátóak. A nagyfokú visszaesés ellenére még mindig a diplomások – és mellettük az érettségizettek – közérzete a legjobb, ezt az 50 pont fejezi ki. Náluk csak a Fidesz-szavazók érzékelik kedvezőbben a jelent s bíznak a jövőben – bár az 54 pont is csak a közepest éppen, hogy meghaladó Hogylét-mutató. Legrosszabb társadalmi, gazdasági hangulatban az ellenzéki szavazókat találjuk, közülük is leginkább a balliberális pártok hívei kerültek padlóra (39 pont).
Hogylét-index a lakosság gazdasági közérzetét méri. A mutató a következő tényezőkön alapul:
✓ háztartások jelenlegi anyagi helyzete
✓ háztartások helyzetének várt változása
✓ az ország gazdasági helyzete
✓ az ország gazdasági helyzetének várt változása
✓ lakossági fogyasztás várható alakulása
✓ társadalmi rétegződés anyagi vetületének észlelése
A „Hogylét-mutató” 0 és 100 pont közötti értékeket vehet fel, így változása szemléletesen és könnyen érthetően mutatja a lakosság gazdasági helyzetértékelésének időbeli alakulását.
