• A Hold meghódítása és a hozzá kapcsolódó űrkutatási eredmények közvetlenül a hidegháborús űrverseny produktumai
  • „Rakétacéget alapítani az egyik leghülyébb és legnehezebb módja a pénzcsinálásnak”
  • A valódi úti cél a Mars, ahová az első lépcsőt a Hold jelentheti
Ténygyár-tartalom
3 percnyi olvasnivaló


A holdra szállás a mai napig szerves része a társadalmi képzeletnek, ennek ellenére az első holdséta mindeddig az utolsónak is bizonyult. Hogy miért, annak számos oka van, de a legfontosabbak a gazdaságszerkezet változásában keresendőek.

A Hold meghódítása és a hozzá kapcsolódó űrkutatási eredmények közvetlenül a hidegháborús űrverseny produktumai. Kennedy elnök 1961-ben így fogalmazott: „…e nemzetnek el kell köteleznie magát amellett, hogy még az évtized vége előtt embert juttat a Holdra…” Ez sikeresen meg is történt, köszönhetően a korszak gazdasági és nagyhatalmi berendezkedésének. A gigászi projekthez szükséges erőforrásokat a Szovjetunióval folytatott versengés nevében, hathatós állami befolyással elő lehetett teremteni, az így nyert politikai tőke kellő motivációul szolgált.

Ma egészen más körülményekkel néz szembe az, aki a holdra szállást fontolgatja. Az űrkutatás többé nem szolgál a nagyhatalmi versengés színteréül, és ez minden fronton érezteti hatását. Az állami források elapadtak, és a közvélemény érdeklődése és támogatása is megcsappant. És az ilyen jellegű projektek tetemes összeget emésztenek fel: a jelenleg legolcsóbb, még tesztfázisban lévő SpaceX Falcon Heavy hordozórakéta is 90 millió dollárt égetne el egyetlen holdutazás alkalmával. Nem véletlenül tweetelte maga Elon Musk, hogy „rakétacéget alapítani az egyik leghülyébb és legnehezebb módja a pénzcsinálásnak”.

Mindezek ellenére úgy néz ki, éledezik a holdkutatás. Egyfelől feltámadt a nagytőkére alapozó privát szektor, amelynek úttörője a már említett Elon Musk az általa alapított SpaceX-szel. Bár pillanatnyilag lekerült a napirendről a holdutaztatás, nem kétséges, hogy a vállalat tervei között szerepel a bolygóközi utazás forradalmasítása. De kisebb szereplők is megjelentek a piacon, részben a Google Lunar X Prize programjának köszönhetően. A 2007-ben indított kampány 20 millió dollárt ajánlott annak a startupnak, amelyik záros határidőn belül működő holdjárót juttat az égitestre. Egyik csapatnak sem sikerült ugyan teljesítenie a kitűzött célt, de a program valódi gyümölcse beérett: nőtt az űrkutatás presztízse, és számos kisebb cég létesült az iparág támogatására. És úgy tűnik, az állami űrberuházások is új erőre kapnak: az USA, Oroszország, India, Kína és az Európai Űrügynökség egyaránt deklarálta abbéli szándékát, hogy a közeljövőben holdmissziókat indítson.

Jelenleg tehát úgy néz ki, hogy a hidegháborús rövidtávú célok helyett hosszabb távra rendezkedik be az űrkutatás és az űripar. A Hold középpontba állításának hátterében azonban nem titkoltan távlatibb elképzelések állnak. A valódi úti cél a Mars, ahová az első lépcsőt a Hold jelentheti.

Ez a cikk is érdekelhet

A magyarok a családtagjaiknak
hisznek, nem a kormánynak

A magyarok többsége nem tartja demokratikusnak Magyarországot, nem bízik a politikai rends…