• Több és sokszínűbb zenét hallgatunk
  • Egy új kutatás szerint ha audio streamingre váltasz, változnak a zenehallgatási szokásaid
  • Az egész zenei iparágra hatással van a jelenség
Ténygyár-tartalom
5 percnyi olvasnivaló


Ha a közelmúltban regisztráltál a Spotify, az Apple Music, a Tidal vagy valamelyik másik audio streaming szolgáltatásra, akkor észrevehetted, hogy megváltoztak a zenefogyasztási szokásaid. Most, hogy nem kell külön fizetni az egyes CD-kért vagy digitális letöltésekért, észrevehetted, hogy gyakran távolodsz el a megszokott bandáidtól, zenei stílusaidtól, és ismerkedsz meg újabb albumokkal a különböző top chartoknak és lejátszási listáknak köszönhetően, amelyek ezekben az applikációkban igen könnyen elérhetők.

Ha veled is ez a helyzet, akkor nem fog meglepni Bart J. Bronnenberg, a Stanford Graduate School of Business marketingprofesszora, aki a zenei sokszínűség fogyasztói keresletét kutatta, és hogy ez hogyan befolyásolja a választásainkat.

„A CD-kkel és az iTunesszal az a helyzet, hogy miután egyet megvásárolsz, és többet akarsz, az több pénzbe fog kerülni – magyarázza Bronnenberg, akinek saját eklektikus zenei ízlése a bluestől a klasszikusig terjed. – A streamingnél ez nem így van. Ha előfizetést vásárolsz, a növekvő változatosság ingyenes. Ennek a költségsokknak a fogyasztókra gyakorolt hatására voltunk kíváncsiak.”

Egy, a közelmúltban a Marketing Science-ben megjelent tanulmányban Bronnenberg és munkatársai találtak módot arra, hogy kiderítsék, milyen hatással volt a fogyasztókra az átváltás az egyes dalok vagy albumok megvásárlásáról az előfizetéses streamingre. Különböző népszerű platformok (az iTunestól, a Windows Media Playeren keresztül az olyan streaming szolgáltatókig, mint amilyen a Spotify is) több mint kétévnyi adatát elemezték egy online applikáció segítségével, amelyik nyomon követi a felhasználók zenei történetét, majd ajánlásokat tesz a több platformon történő felhasználásuk alapján.

A kutatók azonosítani tudták, hogy a felhasználók mikor váltottak az zenevásárlásról a streamingre, majd nyomon követhették, hogy mi történt a zenei fogyasztásukkal – beleértve a meghallgatott zeneszámok teljes listáját, az egyedi művészeket és a különféle műfajokat.

Bár intuitívnek tűnhet, hogy a gazdasági limitek alól felszabadult előfizetők többet fogyasztanak, már a váltás nagysága is igen meglepő. Az első héten az áttértek által lejátszott dalok száma 132%-kal nőtt, míg a hallgatott előadóké 62%-kal ugrott meg. Még ennél is meglepőbb, hogy ez a tendencia tartósan fennmaradt, még az újdonság eltűnése után is. Hat hónappal a streamingre való váltást követően a digitális platformokon a felhasználók zenefogyasztása még mindig 49%-kal magasabb volt, mint korábban, és a hallgatott előadók száma is 32%-kal nőtt.

A kutatók olyan következtetéseket vontak le, hogy az audio streaming szolgáltatásokra való átváltás hosszú távú változást jelent a zenei fogyasztásban. Az átváltók több zenét hallgatnak, és ez a nagymértékű bővülés folyamatos és egyenletes, illetve ritkábban térnek vissza ugyanarra a zenére.

Ugyanakkor a fogyasztók által hallgatott zenék közt a szupersztárok számainak hallgatása nagyjából 7%-kal csökkent. Ez azzal magyarázható, hogy a felhasználók, mivel nem kerül semmibe, csak a saját idejükbe, szeretnek felfedezni és keresgélni a különböző előadók, műfajok és zeneszámok között. Ezzel együtt jár az is, hogy rengeteg számot csak egyszer hallgatnak meg, mivel könnyű olyanba ütközni, ami végül nem fog megtetszeni, viszont ezzel a módszerrel fedezik fel az új kedvenceket is, akiket újra és újra hallgatni fognak.

Bronnenberg hangsúlyozta: a kutatás inkább a keresleti, mint a kínálati oldalról vizsgálta a zenét. De gyanítja, hogy a fogyasztói magatartás változásai, amelyeket ő és kollégái megfigyeltek, jelentős hatással lehetnek az egész iparágra.

A Spotify-nak, a legnagyobbnak az audio streaming szolgáltatók közül, jelenleg 40 millió előfizetője van világszerte. Havi 10 dollárért az ügyfelek több mint 30 millió dalt tartalmazó könyvtárhoz férhetnek hozzá. A cégnek további 60 millió olyan tagja van, akik ingyen juthatnak zenéhez, de ők kevésbé tudják kontrollálni, hogy mit hallgathatnak. A zenészek az alapján kapnak pénzt, hogy a zeneszámuk hány alkalommal szerepelt a közvetítésekben.

„A tulajdonjogról a streamingre való átállás a kisebb gyártók felé billenti a mérleg nyelvét – írják a kutatók. – Eredményeink egy szétforgácsoltabb piacra mutatnak, amely potenciálisan alkalmasabb a kisebb művészek számára.”

Bronnenberg úgy véli továbbá, hogy a streaming szolgáltatásokkal foglalkozó kurátori listák megjelenése – ez az a jelenség, amelyet a tanulmányban nem vizsgáltak – a zenei felfedezés irányításával értéket teremthetne a fogyasztók számára. „A Spotify nevű céget, a több millió dal jegyzékét a fogyasztók is értékelik, és valószínűleg hajlandók fizetni a jó kurátori listákért” – fogalmazott.

 

Ez a cikk is érdekelhet

Amerikában bízik,
Trumpban nem
a magyarok többsége

• A magyarok többségének kedvező véleménye van az Egyesült Államokban • Tízből hét magyar …