• A magyarok többségét érdekli a foci vb
  • A legtöbb magyar a spanyoloknak drukkol, győztesnek a németeket várják, gólkirálynak Ronaldót, de hol vannak a brazilok?
  • Megdőlt egy sztereotípia is: a nőket majdnem annyira érdekli a foci, mint a férfiakat –  a Ténygyár exkluzív kutatása a foci vb elé
Ténygyár-tartalom
15 percnyi olvasnivaló

Június 14-én kezdődik az oroszországi futball-világbajnokság. Ez alkalomból készített a Ténygyár a Pulzus applikáció segítségével országosan reprezentatív közvélemény-kutatást. A kutatásból kiderült: a magyarok 35 százalékát kifejezetten, 23 százalékát pedig „egy kicsit” érdekli a csütörtökön rajtoló vb. Tízből négy magyart ugyanakkor teljesen hidegen hagy az esemény, kevéssé meglepő módon ők azok, akiket év közben sem mozgat meg a labdarúgás.

Focit a magyarok durván negyede (27%) akkor néz, ha fontos klub- vagy válogatott mérkőzés van, 22 százalék pedig elsősorban kedvenc csapatának meccseit követi. Szenvedélyes focirajongó a társadalom 6 százaléka, ők azok, akik ha tehetik, igyekeznek minél több mérkőzést megnézni. Igaz lesz ez a világbajnokságra is: húszból csupán egy magyar mondja azt, hogy az összes meccset meg akarja nézni a vébén – számukra, ha nem vesznek ki szabadságot, vagy nem nyári szünetüket élvező diákok, igen hosszú éjszakákat hozhat a június. „Minél több” mérkőzést 20, néhányat 28, kizárólag a döntőt pedig 10 százalék nézi majd meg, tehát még a futballra fittyet hányók egy része is követi majd a vb legfontosabb mérkőzését.

A meccsnézés inkább társas időtöltés a kutatás szerint, a magyarok harmada tervezi esetenként barátaival vagy családtagjaival követni az eseményeket, 15 százalék kocsmában is nézné kedvenc csapatait, kollégáival viszont csak a magyarok hét százaléka van olyan jóban, hogy a mérkőzést is velük kövesse. Ahhoz képest, hogy az üzletek már tele vannak focis ereklyékkel, csak a válaszadók 3,5 százaléka tervez focis mezt, pólót vagy bögrét vásárolni az oroszországi vb alatt. Nem rossz a tanulási és munkamorálunk sem: a magyarok csupán 2 százaléka hagyna ki tanítási vagy munkanapot a vb miatt.

De kinek drukkolunk?

Ha a magyar csapat kijutott volna a világbajnokságra, aligha lenne sok értelme feltenni a kérdést a kutatásban: és te kinek szurkolsz? Mivel a 2018-as oroszországi vb-t (is) a magyar válogatott szereplése nélkül kell végigizgulnunk, nem magától értetődő, kinek szorítanak hazánk lányai és fiai júniusban. Nos, a válaszok jelentős szórást mutatnak, nem meglepő módon azok vannak a legtöbben, akiknek nincs kiválasztott válogatottjuk. Akiknek viszont van, azok közül a legtöbben a spanyolokat (8,7%) jelölték meg kedvenceikként. Csak nagyon kicsivel maradtak le a németek (8,4%),a harmadik helyre pedig Anglia (5,5%) futott be. A negyedik-ötödik helyen Argentína és Brazília (4,8%) osztoznak, a hatodik pedig Portugália (4,4%) lett. A horvátoknak már csak 2,1% szurkol, a franciákat (1,1%) pedig nem igazán szeretjük: a gallokat még Egyiptom (1%) is majdnem megelőzte népszerűség tekintetében.

Kíváncsiak voltunk arra is, hogyan térnek el a magukat focirajongónak – és ezzel együtt nyilván „szakértőnek” is – vallók válaszai a többségétől. Ebből egyértelmű kép rajzolódik ki: a futball iránt erősen érdeklődők nagyobb arányban drukkolnak a németeknek, braziloknak, argentinoknak és angoloknak.

A brazilok győzelmére tesz a legtöbb fogadóiroda a 2018-as világbajnokságon. A nagy irodák nagyjából négyszeres pénzt fizetnek az ötszörös világbajnok csapat újabb győzelméért. Akik még emlékeznek a 2014-es elődöntőre – vagy akár a németek által megnyert döntőre –, azok nem fognak meglepődni azon, hogy a második legesélyesebb csapatnak a legtöbb iroda a Nationalelf-et tartja. A spanyolokat sosem lehet leírni, rájuk hatszoros pénzért lehet ma fogadni. A franciák négy éve a negyeddöntőig jutottak, most talán nagyobb esélyük van a győzelemre, amiért a spanyolokhoz hasonlóan hatszoros szorzóval fizetnek az bukmékerek. A nagy kérdés, hogy a világ legjobb játékosa, Lionel Messi nyerhet-e életében világbajnokságot. 2014-ben döntőig jutottak, 2022-ben pedig Messi már 34 éves lesz, és bár kint lehet a VB-n, a hátán aligha fogja cipelni a csapatot. Maga a világsztár azt mondta, hogy ő már az elődöntőbe jutást is nagy eredménynek tartaná, és bár ezzel nyilvánvalóan csak az elvárásokat akarta csökkenteni, az argentinok kerete – amelyre 8-9-szeres pénzért lehet fogadni – csak a csatárok tekintetében világverő. 9-12-szeres szorzóval lehet fogadni Belgium győzelmére. Aki látta az EB-t – és emlékszik például a hazánk elleni teljesítményre – kevéssé lepődhet meg ezen. Az Európa-bajnok Portugália győzelméért már 25-szörös pénzt lehet kapni a legnagyobb irodáknál. Ronaldoékat az elsősorban csatárfronton erős Uruguay (25-33-szoros szorzó), Horvátország ( 33-40-szeres pénz) és Kolumbia (25-50-szeres odds) követi. A legkevesebb esélye Szaúd-Arábiának és Panamának van. Aki nagyot akar kockáztatni – vagy inkább biztosan bukni akar –, annak érdemes lehet feltennie néhány egy kis pénzt erre a két csapatra, ugyanis, ha nyernek, milliomossá is válhat -egyes online irodák e két csapat győzelméért ugyanis akár a tét ötezerszeresét is hajlandóak kifizetni. Igaz, sokat nem kockáztatnak.

Jóval kevésbé megosztottak a magyarok, ha azt kérdezzük, kik a vb esélyesei. A legtöbben (15,6%) a 2014-es világbajnok Németország újrázását tartják valószínűnek, őket követi Brazília (11,4%), majd a „közönségkedvenc” Spanyolország (10,1%). Ez a tippsorrend megegyezik egyébként azzal, amit a nagy fogadóirodák gondolnak a vb lehetséges kimeneteléről (lásd keretes írásunkat): az online bukmékerek pontosan e három csapatot tartják a torna esélyesének – igaz, a brazilokat a legtöbb iroda valamivel előrébb sorolja, közvetlenül a németek mellé. A magyarok szerint még Argentínának (6,2%), Franciaországnak (5,3%) és az eb-győztes Portugáliának (4,6%) lehet még esélye a végső győzelemre. A „fociszakértők”, vagyis a vb iránt különösen érdeklődők esélyesebbnek tartják a németek, illetve a franciák győzelmét az átlagnál

Érdekesség, hogy egy négy évvel ezelőtt , 26 ország, köztük Magyarország összesen majd 20 ezer polgárának megkérdezésével készült felmérés az akkori vb előtt a házigazda brazilokat tartotta tornymagas esélyesnek, a spanyolokat a második, a végül győztes németeket csak a harmadik helyre sorolta.

A vb gólkirálya a magyarok szerint Cristiano Ronaldo (25,3%) vagy Lionel Messi (18,4%) lesz. Ebben már nem értenek egyet velünk a hivatásszerűen ezzel foglalkozó fogadóirodák és azok algoritmusai, Ronaldo például a legtöbb fogadónál csak az ötödik, a legvalószínűbbnek pedig a brazil Neymar gólkirályi címét tartják. A magyarok összességében elhanyagolható esélyt adtak a francia világsztár Griezmannak vagy a brazilok fiatal csillagának, Gabriel Jesusnak, pedig az irodák szerint nekik is több sanszuk van sok gólt lőni, mint a Real Madrid sztárjának, Cristiano Ronaldónak.

Az „elszántak”, vagyis a foci és a vb iránt nagyon  érdeklődő válaszadók sokkal nagyobb arányban (9 százalék) említik a francia Antoine Griezmann nevét lehetséges gólkirályként is, ami nem meglepő, hiszen az Atletico Madrid francia csillaga remekül teljesített a 2016-os Európa-bajnokságon, amelynek nemcsak legjobb játékosává választották, de kiharcolta a torna gólkirályi címet is.

Vb-rendezés: nincsenek erős ellenérzések

Arra is kíváncsiak voltunk, mit gondolnak a magyarok a vb-rendezés kérdéseiről. Ezért megkérdeztük, támogatnák-e, hogy Magyarország futball-világbajnokságot rendezzen a legközelebbi szabadon pályázható időpontban (2030-ban). Ahogy az olimpiarendezés kapcsán láttuk, most is az derült ki, hogy a magyar társadalom közel sem egységes a kérdésben: egy hazai világbajnokságot 30 százalék támogat 32 százalék ellenzővel szemben, 37 százalékot pedig vagy hidegen hagy a kérdés, vagy nem válaszol.

Nem vagyunk biztosak viszont abban, hogy Oroszország sikeres világbajnokságot tud majd rendezni, erre a kérdésre a magyarok kevesebb mint harmada (31%) válaszolt egyértelmű igennel. Ez az eredmény szinte százalékra pontosan megegyezik egy 2014-es Ipsos-felmérés következtetésével, amikor is a magyarok 32%-a gondolta Brazíliát – a négy évvel ezelőtti világbajnokság helyszínét – sikeres szervezőnek a torna előtt.

A sportesemény társadalmi hasznáról is megoszlanak az elképzelések. 27 százalék szerint az orosz állampolgárok jól járnak majd a vb-rendezéssel, és csak 14 százalékunk gondolja, hogy ez kifejezetten rossz az oroszoknak. Négy éve ez az arány 22 százalék volt, márpedig azóta meglehetősen egyértelművé vált, hogy a brazil adófizetők rosszul jártak a világbajnoksággal. Ha úgy tesszük fel ugyanezt a kérdést: egyetért-e azzal, hogy a világbajnokság helyett a pénzt másra kellett volna fordítania Oroszországnak, egyből többségbe kerülnek az állítással egyetértők, és csupán 24 százalék tart ki a vb-rendezés mellett.

Egy mítosz leomlik: a nőket is érdekli a foci

Ha a focira gondolunk, sokan vagyunk hajlamosak ezt a férfiak szórakozásának tekinteni. Kutatásunkból az derül ki, hogy ez komoly tévedés: a nőket ugyanis majdnem olyan arányban érdekli a világbajnokság, mint a férfiakat. A női válaszadóknak ugyanis több mint fele (52%) mutat valamilyen mértékű érdeklődést a csütörtökön kezdődő sportesemény iránt –a férfiaknál ugyanez az arány 64 százalék.

Talán ennél is nagyobb mítoszrombolás, hogy a válaszadó nők többségének futball iránti attitűdje nagyon hasonló a férfiakéhoz. Kizárólag fontos válogatott- és klubmérkőzéseket a nők negyede (24%) néz, a kedvenc csapatuk meccseit követők aránya pedig 21 százalék – ez alig tér el a férfiak adataitól (31, illetve 23 százalék). Futballfanatikusnak a férfiak nyolc, a nők öt százaléka tartja magát, ez sem nevezhető óriási különbségnek, ahogy az sem, hogy év közben a férfiak 56, a nők 48 százaléka szokott focit nézni. Ha mindenképpen különbségeket akarunk találni a férfiak és nők válaszai között, azt emelhetjük ki, hogy a nők valamivel nagyobb arányban drukkolnak Spanyolországnak, és esélyesebbnek tartják Brazíliát a végső győzelemre. Néhány hét múlva kiderül, ki tippelt jobban. A futballban pedig az a szép, hogy még az is kiderülhet, senkinek nem lett igaza.

Módszertan

A kutatásban felhasznált válaszok száma: 1000 fő. Az adatfelvétel időpontja: 2018.06.09. A Pulzus kutatási applikációban (www.pulzus.eu) feltett kérdésekre adott válaszokat – mivel azokban az eszköz technológiai sajátosságai miatt a 18-49 éves korosztály felülreprezentált – telefonos adatfelvétellel egészítettük ki az 50+ korosztály körében, reprezentatív mintavétellel. Az így létrejött válaszadói minta a felnőtt korú magyar alapsokaságot reprezentálja nem, kor és végzettség szerint.

 

 

Ez a cikk is érdekelhet

A Föld szeretné, ha vegetáriánusok lennénk

A Science-ben megjelent tanulmány megpróbál javaslatot tenni arra, hogyan lehet csökkenten…