• Jóval több cikk jelenik meg férfi szerzők tollából a 11 vizsgált európai országban
  • A nők a cikkekben is alulreprezentáltak, még a fotók is kisebbek róluk
  • A fizetéskülönbségek ott is jelentősek, ahol a nemi arányok kiegyenlítettek
Ténygyár-tartalom
8 percnyi olvasnivaló

Hiába esik rengeteg szó a női egyenjogúságról a #meetoo mozgalomnak köszönhetően a médiában főleg női újságíróknak, médiaszemélyiségeknek köszönhetően, ha jobban megvizsgáljuk, ebben az iparágban éppen olyan szembetűnő a nemek közötti különbségtétel, mint a szórakoztatóiparban. Az újságírónők alulreprezentáltak a címlapokon, a szerzőt nevesítő cikkek tekintetében, és alacsonyabban is fizetettek, mint férfi kollégáik. Az Amerikai Egyesült Államokban emellett a magas pozíciókban is általában férfiak találhatóak, a nők közül kevesen töltenek be vezető szerepet a szerkesztőségekben.

Az European Journalism Observatory vizsgálata szerint a probléma az „öreg kontinensen” is jelentős. A kutatók 11 országban – Csehországban, Németországban, Olaszországban, Lettországban, Lengyelországban, Portugáliában, Romániában, Spanyolországban, Svájcban, Ukrajnában és az Egyesült Királyságban – összesítették a hírek, vélemények, és üzleti rovatok cikkeinek szerzőit két nyomtatott, és két digitális újságot megfigyelve. Idén január és február között négy héten keresztül heti két napon nézték meg, hogy ki szerezte a cikkeket, és hogy a kiválasztott médiumokban hány nőt ábrázoló fotó jelent meg. Kifejezetten a hagyományosan férfiak által dominált tartalmakat vizsgálták, ezért a nyomtatott lapok első 15 oldalát lapozták át – jellemzően itt találhatóak a nap legfontosabbra értékelt, vezető hírei. Az internetes portálok esetében az oldalak első 20 cikkét vizsgálták, a hír-, a politikai- és az üzleti rovatokban. Az egészséggel, életmóddal, a művészettel, kultúrával, divattal és a sporttal kapcsolatos írásokat kihagyták a kutatásból.

Szinte az összes országban többségben voltak a férfiak a fent említett cikkek írói között mind a nyomatott, mind az internetes médiumokban. A 11 országot összesítve az „aláírt” cikkek 41 százalékát férfi szerezte, és 23 százalék volt a női újságírók aránya. A fennmaradó 36 százalék olyan szerkesztőségi tartalom volt, amelynek írója nem volt nevesítve, vagy egy szervezet, hírügynökség volt a forrása.

A nemek közötti egyenlőtlenség a feldolgozott témákban, különösen a fotók területén is megfigyelhető volt: 43 százalék készült kizárólag férfiakról, ezzel szemben 15 százalék ábrázolt nőt. Ráadásul a különbség a cikkek hosszában és a fényképek méretében is megmutatkozott a férfiak javára. Csehországban például az elemzett újságokban háromszor annyi fotó volt férfiakról, mint nőkről, ráadásul őket jellemzően mindennapi élethelyzetekben ábrázolták. Ezzel szemben a férfiak általában szakértői, politikusi szerepekben jelentek meg a médiumokban. A vizsgált időszakban a cseh lapokban 148 férfi mellett 26 női politikus jelent meg, szakértőként az arányuk 21:6 volt. Lengyelországban egyetlen olyan nap sem volt, amikor a nőket ábrázoló képek száma meghaladta volna a férfiakról készülteket. Néhány alkalommal még az is előfordult, hogy nőkről szóló írásokat férfiakról készült fotóval illusztrálták, még akkor is, ha ők csak mellékszereplőként voltak jelen a történetben. A spanyol sajtóból az El Mundo és az El País újságokat vizsgálva az is szembetűnő volt, hogy a női politikusokról – például Angela Merkelről és Soraya Saenz de Santamaría miniszterelnök-helyettesről – megjelent képek jóval kisebbek voltak, mint a férfi politikusokat ábrázolók.

Az újságírók arányában a legnagyobb különbség Olaszországban és Németországban volt. Utóbbiban 58 százaléknyi nevesített férfi szerzővel 16 százaléknyi nő „állt szemben”, míg Olaszországban a cikkek 63 százalékát írták férfiak (21-et nők), ami a legmagasabb szám az összes vizsgált ország közül.

Az internetes portáloknál valamivel nagyobb az egyenlőség a két nem között: a 2016-ban alapított cseh Seznamzpravy.cz például a dobogó első fokán végzett a női újságírók által írt cikkek számában a kutatás időtartama alatt – az írások 53 százalékát nő szerezte, szemben a 40 százaléknyi férfival. Ez viszont nem jelenti, hogy a hírportálok „fiatalságuk” okán garantálnák a nemek egyenlőségét. Az olasz Linkiesta.it cikkeinek 67 százalékát férfi szerzők jegyezték, és csak 15 százalékot nők, míg a Huffington Post olasz kiadásában 35 százaléknyi férfi újságíróra 16 százaléknyi nő jutott. A román Hotnews.ro hírportálon több női újságírónak jelent meg cikke (57 százalék 43-mal szemben), és az Adevărul című vezető nyomtatott napilapnál is közel azonos a férfi (44 százalék) és női (38 százalék) szerzők aránya, de a címlapsztorik nagy részét mégis férfi írók szállították.

Az egyetlen kivételnek Portugália számít, a kutatás megállapításai szerint ott a vizsgált újságok és portálok cikkeinek 30 százalékát nők írták, és csupán 20-at férfiak. A női dominancia még szembetűnőbb a nyomtatott lapok esetében: az írások 37 százalékát jegyezték nők, míg a férfiak csupán 18 százalékot. A kép azonban itt sem teljesen rózsás, mivel mindennek ellenére a férfiak itt is jobban fizetettek. Pedig a női újságírók 54 százalékának van egyetemi diplomája, ezt a férfi kollégáknak csak harmada mondhatja el magáról. Bár a kutatás a fizetési egyenlőtlenségeket nem vizsgálta minden országban, de kiderült – hiába dolgozik nagyjából ugyan annyi vagy több nő egyes újságoknál vagy portáloknál, ez még önmagában nem egyenlíti ki a bérkülönbségeket. Az Egyesült Királyság egyik legjelentősebb konzervatív napilapjánál a The Telegraph-nál a cikkek többségét nők jegyzik, mégis itt a legnagyobb az országban a bérszakadék a férfiak javára – a nők átlagosan 35 százalékkal keresnek kevesebbet. A kiadó azt ígéri, 2025-re megszüntetik a fizetési különbségeket a lapnál.

Addig legyen annyi vigasznak, hogy ezt a cikket legalább egy nő írta.

 

Ez a cikk is érdekelhet

A Föld szeretné, ha vegetáriánusok lennénk

A Science-ben megjelent tanulmány megpróbál javaslatot tenni arra, hogyan lehet csökkenten…