• A fejlődő országokbeli városok legégetőbb problémája: az utcai árusok kiszorulása a szociális háló biztosította lehetőségekből
  • Fontos hatalmi eszköz a város kezében a legális működéshez elengedhetetlen engedélyek kiadása
  • A feleknek kölcsönös fontos lenne megérteniük, hogy a viszony rendezéséből hosszú távon mindenki profitálhatna
Ténygyár-tartalom
3 percnyi olvasnivaló

A fejlődő országokbeli nagyvárosokban a be nem jelentett dolgozók, utcai árusok jelentik az összes munkaerő 50-80%-át. Azáltal, hogy a helyi hatalom nem segíti a becsatornázásukat a hivatalos gazdaságba, nemcsak az árusokat lehetetlenítik el, de ők maguk is bevételi forrásoktól esnek el.

Ezek az utcai árusok azonban nemcsak a város bevételi forrásainak jelenthetnék fontos részét, de a város kultúrájához is hozzájárulnak különleges áruikkal és szubkultúrájukkal. Mégis komoly akadályokkal kell megküzdeniük, ha fejlődni szeretnének, és a legtöbbször nem kezeli őket partnerként a város vezetése.

Indiában például a legtöbb ilyen utcai árus valamelyik nyomornegyedben lakik, ahova alig vannak bevezetve a közműszolgáltatások. Áram, tiszta víz hiányában a város vezetése több indiai városban azt reméli, hogy orvosolni tudja a túlnépesedés problémáját, és felszámolhatja a nyomornegyedeket. Egy másik fontos hatalmi eszköz a város kezében a legális működéshez elengedhetetlen engedélyek kiadása, ezek korlátozásával pedig szintén a városi túlnépesedésen próbálnak enyhíteni. Ezzel együtt az látszik, hogy a fejlődő országok városai lakosságszámban nem csökkenek, inkább tovább nőnek. Nem igazán működnek tehát ezek a korlátozások, amellett, hogy mind az informális gazdaság szereplőinek, mind pedig a városvezetésnek rossz a jelenleg kialakult helyzet.

Martha Chen, a Harvard professzora egy urbanisztikai problémákkal foglalkozó jelentésben olyan városi döntési mechanizmusok mellett érvel, amelyek bevonják és meghallgatják az árusokat és más nem hivatalos munkában dolgozókat. Ez azért lenne kiváltképp fontos, mert így az álláspontok talán közeledhetnének egymáshoz, és a problémákra is könnyebb lenne a felek számára elfogadható megoldást találni. Így nem alakulhatnának ki olyan helyzetek, mint ami például India fővárosában mindennapos: a helyi hatóságok az utcán ütnek rajta az engedéllyel nem rendelkező árusokon, és ahelyett, hogy békésen rendeznék a konfliktust, az áruikat kiöntik, mire persze az árusok maguk is visszatámadnak.

A helyi, civil szervezetek bevonása a városi döntésekbe lehetne az első lépés az elmérgesedő probléma megoldásához vezető úton. Ehhez azonban a feleknek kölcsönös bizalommal kell egymáshoz fordulniuk, és fontos lenne megérteniük, hogy a viszony rendezéséből hosszú távon mindenki profitálhat.

Ez a cikk is érdekelhet

Mit kell tanulni ahhoz,
hogy a világot irányítsd?

Jogász, közgazdász, katona vagy bölcsész – a világ vezetői igen különböző végzettséggel re…