• Egy új kutatás arra mutat rá, hogy milyen jól érzékeli a perifériás látásunk a félelem arckifejezését
  • 14 résztvevővel két fontos arcfelismerési szakaszt vizsgáltak
  • Nem mindegy, hogy felismerhető vagy észlelhető
Ténygyár-tartalom
3 percnyi olvasnivaló

Bár az emberi látásnak akkor a legmagasabb a felbontása, amikor közvetlenül nézünk valamire, az alacsonyabb felbontású perifériás látásunkkal sokkal szélesebb képet érzékelünk a világról. Valójában a perifériánkban potenciális veszélyekre figyelmeztető – különösen a mozgó – jelek felismerésére ugyanúgy alkalmas a vizuális rendszerünk.

A kutatás azt vizsgálta, hogy mennyire pontosak a résztvevők érzékei az érzelmi arcfelismerés két legfontosabb szakaszában: az észlelésben (hogy képesek megmondani, jelen van-e az érzelem), illetve a felismerésben (hogy milyen érzelem, például a félelem vagy a boldogság van-e jelen).

Míg a korábbi agyi képalkotó kutatások szerint a félelem egy speciális, primitívebb agyi útvonalat érint – mivel fontos érzelem a közelben lévő potenciális veszély jelzését illetően –, addig más tanulmányok kimutatták, hogy a félelem nem egykönnyen felismerhető érzelem.

A UEA Pszichológiai Iskolájának új, a PLOS ONE című folyóiratban publikált tanulmánya először vizsgálta, hogy a hat alapvető érzelem – a boldogság, a szomorúság, a félelem, az undor, a harag és a meglepetés – észlelése és felismerése hogyan változik központi és 30 fokos perifériás látás esetén.

A vezető szerző, Dr. Fraser Smith szerint: „A tanulmány legfontosabb megállapítása, hogy bár a félelmet valóban nem könnyű felismerni a perifériás vagy a központi látásban – úgy, mint a boldogságot vagy a meglepetést –, de egy nagyon jól érzékelhető érzelem még a perifériás látásunkban is. Ez azt sugallja, hogy ezek a speciális agyi mechanizmusok talán jobban koncentrálnak az érzelmek érzékelésére, mint felismerésére.”

Dr. Smith azt is elmondta, hogy a megállapítások azért is fontosak, mivel az arckifejezés észlelésének nehézsége olyan állapotokkal van összefüggésben, mint az autizmus, a pszichózis és a skizofrénia. „Az arckifejezések olvasásának képessége fontos a sikeres társas kapcsolatok kialakításakor a mindennapi életünkben” – mondta.

„Megmutatjuk, hogy nemcsak az érzelmek felismerése a fontos, hanem az észlelésük is. Ez egy új képet ad arról, hogy milyen alapvető rendszerek károsodhatnak, vagyis hogy milyen területeket kell kezelni olyan állapotok esetén, amikor az érzelmek érzékelése érintett.”

Dr. Stephanie Rossit társszerző szerint: „Munkánk során meg kell fontolni annak fontosságát, hogy a különböző feladatok hogyan vezethetnek különböző eredmények mintázatához az érzelmek érzékelésével. Annak fontosságára is rávilágítunk, hogy fontolóra vegyük: az arckifejezések miként ismerhetők fel a központi látáson kívül.”

A tanulmány 14 résztvevőt érintett, akiknek a hat alapérzelmet és egy semleges érzelmet kifejező arcokról mutattak képeket. A felismerési feladat során el kellett dönteniük, milyen érzelmet fejez ki, az észlelési feladatban pedig azt kellett megállapítaniuk, hogy fejez-e ki érzelmet az arc. A képeket felváltva helyezték el a központban vagy jobbra-balra eltolva 15 vagy 30 fokkal.

Az eredmények azt mutatják, hogy a félelem inkább észlelt, mint felismert érzelem; a boldogság és a meglepetés egyaránt jól felismert és észlelt még a perifériában is, míg a többi – mint a düh vagy a szomorúság – nem.

Ez a cikk is érdekelhet

Negyven éve először
nem nőtt a demokráciák
száma a világon

Választás szabadság nélkül: ez lett Magyarországból A Göteborgi Egyetem 3000 szakértő segí…