• A hirdető magáncégekre is nyomást gyakorol a kormány
  • A magyarok csupán 29%-a bízik a sajtóban, és egyre többen fordulnak a közösségi médiához
  • A kormánykritikus sajtót a többség hitelesebbnek tartja, mint a kormánypárti médiát
Ténygyár-tartalom
8 percnyi olvasnivaló

A magyar kormány minden korábbinál erősebb kontrollt szerzett a sajtó felett 2017-ben azzal, hogy számos médiumot felvásároltak kormány közeli oligarchák – írja a 2017-es Digital News Reportjában a Reuters Institute, az oxfordi egyetem médiaelemző intézete. Mivel egyre kevesebb magyar bízik a hagyományos médiában, sokan a közösségi médiához (elsősorban a Facebookhoz) fordulnak, ami tovább növeli a társadalmi-politikai megosztottságot az országban.

A tanulmány felidézi, hogy az Orbán Viktor vezette Fidesz 2018-ban harmadszor szerzett kétharmados többséget a parlamentben. Az áprilisi választás után szinte azonnal bezárt a Simicska Lajos – Orbán korábbi szövetségese, majd ellenfele – tulajdonában álló Magyar Nemzet (majd később a Heti Válasz is), ezzel pedig még kevesebb független médium maradt az országban. A tekintélyes Reuters Institute hivatkozik az Átlátszó cikkére, amely szerint Magyarországon már több mint 500 médium áll a kormány(párt) közvetlen befolyása alatt, a jobboldal túlsúlya különösen a vidéki lapok tekintetében egyértelmű – ma már egyetlen megyei hírlap sem független a Fidesztől. Az állami vezetők ráadásul hatalmi fegyverként használják az állami hirdetések piacát: a kormánykritikus lapok, televíziók és online portálok nem kapnak tőlük megrendelést, a kormánypártiak pedig akkor is, ha alig képesek nézőket, hallgatókat vagy olvasókat vonzani. Előbbiek ezért kénytelenek a piacról megélni, ami egy tízmilliós országban nem könnyű, különösen, ha a hirdető magáncégekre is nyomást gyakorol a kormány.

A Reuters Institute felmérést is készített a magyarországi médiafogyasztási szokásokról és azok változásáról. A kutatás elsődleges eredménye, hogy Magyarországon az egyik legalacsonyabb a média megbízhatóságába vetett bizalom (37 ország közül a 35. helyen szerepel az ország, összesen csupán az emberek 29 százaléka bízik a sajtóban). Ennek köszönhetően pedig sokan fordulnak az online csatornák, elsősorban a közösségi média felé, ami viszont tovább polarizálja az egyébként is megosztott társadalmat. A közösségi média ugyanis a „hasonló hasonlót szereti” elvén működik: könnyű úgy formázni az algoritmust, hogy a hitünket megrengető, kellemetlen tartalmak el se jussanak hozzánk, aminek révén a valóságról meglehetősen torz képet kapunk, a „böngészés” viszont kellemesebb lesz, így több időt töltünk a reklámokkal megtűzdelt felületen.

A Reuters Institute kíváncsi volt arra is, honnan tájékozódnak elsősorban a magyarok. Ehhez azt a kérdést tette fel, hogy mely médiumokat nézték a válaszadók az elmúlt héten legalább háromszor. A tv-k, rádiók és offline médiumok listáját nem meglepő módon az RTL Klub vezeti (43%), majd a TV2 (23%), a Hír TV (20%), az ATV (18%) és a köztelevízió (MTV, 13%, Duna TV, 10%), valamint a Magyar Rádió (8%) csatornái következnek. A leggyakrabban követett nyomtatott lapok a Blikk (6%) és a HVG (6%). A legfontosabb változás a tavalyi évhez képest az volt, hogy a köztévé nézettsége jelentősen csökkent, és a harmadik helyről az ötödik helyre esett a nem online médiumok listáján. Az internetes oldalak listáját az index.hu (21%), az origo.hu (19%), az rtlklub.hu (15%), a 24.hu (14%) és a 444.hu (11%) vezeti.

Sok hozzáértő mondja: a televíziót nem érdemes temetni, de ugyanerre az eredményre jutott az oxfordi elemző intézet is, azt vizsgálva, honnan szerzik az emberek az információt, a híreket Magyarországon. A tévé aránya 72%-ról 70%-ra esett az elmúlt évben, de a csökkenés hibahatáron belüli. A közösségi médiát és internetet hírforrásként a magyarok 87%-a használja, nyomtatott lapokat pedig csak 20% olvas – ez az arány három éve még 27% volt, igaz, azóta megszűnt a Népszabadság, a Magyar Nemzet és a Heti Válasz is.

A legmegbízhatóbb médiamárka a HVG (egy tízes skálán, ahol tíz a maximális pont, 6,51 pontot kapott) lett országszerte, a HVG-t az RTL Klub (6,21) követi, majd a Hír TV (6,14), az Index (5,98), az ATV (5,81), a megszűnt Magyar Nemzet (5,57), a Népszava (5,5) és az Origo (5,28) következik – utóbbi az első vállaltan kormánypárti médium a top 10-ben.

A kormánypárti médiát tehát a többség megbízhatatlanabbnak tartja, mint a független vagy a kormánnyal szemben kritikus sajtót.

A magyarok csupán 8%-a hajlandó fizetni online hírekért, így a 37 országból a kevéssé előkelő 30. helyet szereztük meg – ugyanakkor ez nyilván nemcsak kultúra kérdése, hanem anyagi lehetőségeké is. Sokan (32%) használnak hirdetésblokkoló applikációkat, amivel tovább csökken az online média bevétele. Összességében kevéssé tartjuk megbízhatónak a médiát (29%), de 52%-ban azért azoknak a médiumoknak hisz a magyarok többsége, amelyeket ő olvas, néz vagy hallgat. A közösségi médiában sem bízunk jobban, mint a hagyományos sajtóban – a közösségi médiát (ami Magyarországon a Facebookot és YouTube-ot jelenti) csak 27%-ban értékelik megbízhatóra az emberek.

Ez a cikk is érdekelhet

Muszlimot ötből egy,
zsidót kettőből egy
magyar fogadna a családjába

Nagyon erős a magyarok ellenérzése a muszlimokkal szemben, de a csehek még nálunk is rossz…