• 25 százalék szükséges ahhoz, hogy egy csoport feladja a normáit, és átvegye a kisebbségi véleményt
  • 194 embert osztottak be tíz, egyenként 20-30 fős csoportba
  • Érvényes-e egy laboratóriumi kísérlet a való világban?
Ténygyár-tartalom
3 percnyi olvasnivaló

Sokakat foglalkoztató kérdés, hogy tulajdonképpen mennyi is az annyi, amikor kritikus tömegről van szó. Mennyi ember kell ahhoz, hogy egy csoport megváltoztassa a szilárd véleményét valamivel kapcsolatban? A válasz valódi téttel bír, ezt bármelyik aktivista és politikus megerősíti, mégis többnyirea sötétben tapogatózunk.

A University of Pennsylvania és a University of London kutatóimost azt állítják, hogy kísérleti úton bizonyították: a keresett szám a 25%. Ennyi kell ahhoz, hogy egy csoport feladja a normáit, és átvegye a kisebbségi véleményt.

A számhoz laboratóriumi körülmények között jutottak el, egy online kísérlet nyomán. Összesen 194 embert osztottak be tíz, egyenként 20-30 fős csoportba, és első körben arra ösztönözték őket, hogy alakítsák ki saját társadalmi normáikat. Ez a szimulált környezetben azt jelentette, hogy az egyes csoportokon belül párokat alakítottak ki a kutatók, nekik képeket mutogattak különböző emberekről. A pár mindkét tagjának el kellett neveznie a képen látható embert egy online chatfelületen keresztül, és ha egy bizonyos időkereten belül ugyanazt a fogalmat használták, jutalomban részesültek. Amennyiben nem sikerült megegyezni, büntetést kaptak. Minden kör végeztével új párok alakultak, ugyanazzal a feladattal, egészen addig, amíg a csoport meg nem egyezett egy elnevezésben a képen látható személyt illetően. Ezt nevezték a kutatók a csoport kialakult normájának.

Ennek eléréséhez egyébként nem kellett sokat várni, meglehetősen hamar egyetértésre jutottak, igaz, ehhez kellett a kutatói utasítás is, miszerint a csoporttagoknak a kooperációra kell törekedniük. Ha megvolt a norma, a kutatásvezetők megkezdték a második fázist: minden csoportba „konspirátorokat” küldtek, akiknek az volt a feladatuk, hogy változtassák meg a konszenzust az elnevezésről. Azt találták, hogy ha csoporttól függetlenül a konspirátorok aránya elérte a 25%-ot, az egyébként kisebbségi véleményt átvette a többség. A kísérlet többszöri megismétlésekor is azonos eredményre jutottak, tehát úgy tűnik, a 25% a varázsszám.

Nyilván mivel laboratóriumi kísérletről van szó, érdemes kritikusan kezelni az érvényességét a „való világra” nézve. Számtalan olyan szociológiai faktor is szerepet játszik a normák fennmaradása kapcsán, amelyeket kísérleti környezetbenlehetetlen szimulálni. Az vitathatatlan ugyanakkor, hogy a látszólag megdönthetetlen képzetek és szokásrendszerek rövid idő alatt is radikális fordulatot vehetnek. És bár ez a kísérlet nem tud számolni olyasmivel, mint például hogy mennyire mélyen átélt egy adott norma (nem mindegy, hogy például megfélemlítéssel és erőszakkal ír elő bizonyos viselkedést egy rezsim, vagy a társadalom belsővé tesz egyes szabályokat), arról iránymutatást adhat, hogy mekkorának kell lennie a kritikus tömegnek, ha tényleg változást szeretne elérni.

 

Ez a cikk is érdekelhet

Mi jelzi jobban előre, hogy mennyit fogsz keresni?

Gépi tanulás segítségével végzett jövedelembecslést egy kutatócsoport A jutalmazás önszabá…