• Az MI-k szabadságjogait övező vita alakult ki a tudományos közösségben
  • Az egyik oldal szerint a botoknak közölniük kell, hogy nem ember az irányítójuk
  • A másik oldal szerint ez vállalhatatlan, mivel korlátozná az MI-k szólásszabadságát
Ténygyár-tartalom
2 percnyi olvasnivaló

Tudnod kéne, hogy mikor beszélsz egy botprogrammal és mikor emberrel? És mi van a másik oldalon? Vajon megtagadhatja-e egy gép a válaszadást?

A tudomány és a sci-fi már régóta foglalkozik a mestersége intelligenciák (MI-k/AI-k) jogaival és szabályozásával. Asimov törvényeitől kezdve a mai napig vannak arra koncepciók, hogy mit kezdjünk azzal a helyzettel, ha velük lépünk kapcsolatba.

A tudományos világban folyik egy vita a botok, vagyis az MI-k által irányított válaszadás tekintetében. Egyesek szerint egy botnak el kell árulnia, hogy nem emberi mechanizmus van mögötte, mások szerint ugyanolyan jogaik vannak a véleményszabadságra, mint a többi amerikainak.

A botok elleni tábor legütősebb érve az, hogy részt vesznek az álhírek terjesztésében, a vírusok és a káros üzenetek közvetítésében. Az Online Láthatóság Támogatását célzó intézkedést (B.O.T.) a „személyazonosságuk” felfedését várja az MI-ktől azért, hogy ezzel csökkentse a félrevezetések számát. Azt azonban ők is beláthatják, hogy a programok teljes kizárása nem lehetséges, mivel meglehetősen nagy mértékben könnyítik meg a vásárlókkal vagy felhasználókkal történő kommunikációt.

Az Elektronikus Szabadság Alapítványa vitatja a B.O.T.-ot mint javaslatot, mert szerintük megvalósíthatatlan, és korlátozza a személyes véleménynyilvánításhoz fűződő jogot. Vannak ugyanis olyan programok, amelyeket azzal a szándékkal hoznak létre, hogy versekkel, beszédekkel szórakoztassák az embereket, és így a készítőik elképzeléseit váltják valóra. Az ilyen esetekben pedig a B.O.T. által megkövetelt közlés ellehetetlenítené a tevékenység lényegét: azt, hogy nem egy ember teremti ezeket a szövegeket.

Bárhogy is gondolkozzunk a mesterséges intelligenciákat megillető jogokról, azt el kell ismernünk, hogy olyan világban élünk, amelyben ez már nem a fantasztikus irodalom vagy a filozófia vitája, hanem egyre szervesebb része az online életünknek.

 

Ez a cikk is érdekelhet

Negyven éve először
nem nőtt a demokráciák
száma a világon

Választás szabadság nélkül: ez lett Magyarországból A Göteborgi Egyetem 3000 szakértő segí…