• A potenciális fenyegetésekről szóló híresemények egyre negatívabbá, pontatlanabbá és hisztérikusabbá válnak, ahogyan az egyik személytől eljutnak a másikig
  • A kutatók 154 résztvevőt elemeztek a közösségi médiában
  • Még a nyilvánosság figyelmének kiegyensúlyozott, semleges tényekre való felhívása sem nyugtatja meg ezt a hisztériát
Ténygyár-tartalom
3 percnyi olvasnivaló

A Warwicki Egyetem új kutatása szerint a terrorizmusról, a járványok kitöréséről, a természeti katasztrófákról és más potenciális fenyegetésekről szóló híradások egyre inkább negatívak, pontatlanok és hisztérikusak.

Egy, a Warwick Pszichológiai Tanszékének professzora, Thomas Hills által vezetett tanulmány megállapítja, hogy még a nyilvánosság figyelmének az elfogulatlan, semleges tényekre való felhívása sem enyhíti a pánik okozta ragályosságot.

Ez az első olyan kutatás, amely a fenyegetés társadalmi erősítésére irányuló rettegés hatásait tanulmányozza, és megvizsgálja az üzeneteket a társadalmi terjedésében az újra megjelenő elfogulatlan információkkal is.

Az eredmények jelentős hatással vannak a kortárs társadalomra – a hírek (mind az igazoltak, mind a hamisak) állandó burjánzása, terjedése miatt pletykák, üzenetek, retweetek formájában a közösségi médiában.

A kutatók 14 láncra osztották el a 154 résztvevőt (legalább 8 fő alkotott egy láncot). Az első tag minden egyes láncban kiegyensúlyozott, tényszerű híreket olvasott, ő ezekről küldött üzenetet a következő személynek, a címzett pedig új üzenetet írt a következő személy számára, és így tovább. Mindegyik lánc hatodik személye az előző személytől kapott üzenet mellé megkapta az eredeti semleges hírt is.

A félelemkeltő témákról szóló történetek minden láncolatban egyre negatívabbakká váltak, hajlottak a pánik és félelem felé, ahogyan azt továbbították az egyik személytől a másikig – és döntően ez a hatás nem enyhült, amikor az eredeti elfogulatlan tényeket is újra bevezettették. Az eredeti semleges információnak gyakorlatilag nem volt hatása az emberek egyre negatívabb kilátásainak csökkentésére.

Thomas Hills professzor megjegyzése szerint: „A társadalom kockázatokat erősítő hatása érvényesül. Ez a kutatás megmagyarázza, hogy a világunk miért tűnik egyre fenyegetőbbnek a valós veszélyek következetes csökkentése ellenére. Azt is mutatja, hogy minél több ember osztja meg az információt, annál távolabb kerül a tényektől, és annál ellenállóbbá válik a korrekcióval szemben.”

 

Ez a cikk is érdekelhet

Mi jelzi jobban előre, hogy mennyit fogsz keresni?

Gépi tanulás segítségével végzett jövedelembecslést egy kutatócsoport A jutalmazás önszabá…