• A rossz szociális állapotban lévő emberek közül 13 463-an szenvedtek ischaemiás szívbetegségben, aritmiában vagy szívelégtelenségben
  • Az összefüggés még az életkor, egyéb betegségek, életmód, testtömegindex és a dohány és alkohol felmérése után is fennállt
  • Egyre inkább jelen van a magány, és ezt figyelembe kell vennie az egészségügyi ellátórendszernek
Ténygyár-tartalom
3 percnyi olvasnivaló

A magány rossz a szívnek, és korai elhalálozáshoz vezethet, mind nőknél, mind férfiaknál – figyelmeztet az Európai Kardiológiai Társaság éves kongresszusán bemutatott tanulmány.

„A magány jelensége gyakoribb ma, mint valaha, és egyre több embert érint – állítja Anne Vinggaard Christensen, a tanulmány szerzője. – Korábbi kutatások kimutatták, hogy a magány és a társadalmi elszigeteltség összefügg a koszorúér-betegséggel és a stroke-kal, de ezt még nem vizsgálták különböző típusú kardiovaszkuláris betegségben szenvedő betegeknél.”

A tanulmány szerint a rossz szociális állapotban lévő emberek közül 13 463-an szenvedtek ischaemiás szívbetegségben, aritmiában vagy szívelégtelenségben. A nemzeti nyilvántartásból származó adatok a DenHeart felméréshez kapcsolódtak. Utóbbiban 2013 áprilisától 2014 áprilisáig arra kérték öt dániai szívközpont betegeit, hogy válaszoljanak egy testi-lelki egészségről, életmódbeli tényezőkről (például a dohányzásról, a szociális támogatásról) szóló kérdőívre.

A szociális támogatottság mértékét (attól függően, egyedül él-e a megkérdezett vagy sem) nyilvántartási adatok alapján határozták meg, ezt kötötték össze a magány érzésével kapcsolatos kérdésekkel. Például: „Van, akihez tud beszélni, ha szüksége van rá?” „Gyakran van egyedül akarata ellenére?” „Fontos volt, hogy egyedül és társsal élőket is megkérdezzünk, hiszen vannak, akik egyedül élnek, mégsem érzik magányosnak magukat, míg másokra társsal együtt élve is gyakran rátör a magány érzése” – mondja Vinggaard Christensen.

A magányosság érzése minden betegre rossz hatással volt, függetlenül attól, milyen szívbetegségben szenvedtek. Ez az összefüggés még az életkor, egyéb betegségek, életmód, testtömegindex és a dohány és alkohol felmérése után is fennállt. A magányosság a nők esetében megduplázódott halálozási kockázattal járt, és a férfiaké is majdnem kétszerese volt. Mindkét nem esetében háromszor nagyobb valószínűséggel jelentkeztek szorongásos tünetek, depresszió, és lényegesen alacsonyabb volt az életminőségük.

Vinggaard Christensen hozzátette: „Olyan időket élünk, amikor egyre inkább jelen van a magány, és ezt figyelembe kell vennie az egészségügyi ellátórendszernek. A tanulmányunk megmutatja, hogy a szociális támogatás felmérése sok információval szolgált a megkérdezettek rossz egészségi állapotának valószínűségéről is.

A szív- és érrendszeri megelőzésre vonatkozó európai irányelvek szerint a másoktól elszigetelt vagy elzárt emberek fokozott veszélynek vannak kitéve a koronária-betegséggel szemben, ami akár korai elhalálozáshoz is vezethet. Az irányelvek ajánlják a pszichoszociális kockázati tényezők figyelembe vételét a kialakult kardiovaszkuláris betegség esetén, illetve azoknál a betegeknél, akik veszélyeztetettek a szív- és érrendszeri betegségek kialakulását tekintve.

 

Ez a cikk is érdekelhet

A bullyingról – mint cselekvésről – röviden

Az agresszió az egész evolúciónak meghatározó eleme volt (és most is az) Az általános agre…