• A fiatalok számos országban kevésbé vallásosak, mint az idősebbek
  • A kutatók három magyarázatot is találtak a jelenségre, és lehet, hogy mindhárom igaz
  • Egy amerikai közvélemény-kutató 100 országban mérte 10 éven át a vallásosok arányát
Ténygyár-tartalom
4 percnyi olvasnivaló

Minél fiatalabb valaki, annál kevésbé valószínű, hogy vallásos – erre a következtetésre jutott egy évtized alatt száz országban végzett felméréssel az amerikai Pew Research Center. A tendencia nemcsak az európai, keresztény gyökerű országokra igaz, hanem egyfajta világjelenség: elmondható a muszlim többségű, a fejlettebb és kevésbé fejlett, de például az észak-amerikai vagy latin-amerikai országokra is.

Sőt: az erősen vallásos és rendkívül szekuláris államokban is megfigyelhető ugyanez a trend. A 40 év alatti fiatalok körében nemcsak az olyan gazdag és fejlett országokban nevezik a fiatalok az időseknél kevésbé fontosnak a vallást az életükben, mint Svájc, Kanada vagy Japán, de az olyan, kifejezetten vallásos és kevésbé vagyonos országokban is, mint Irán, Nigéria vagy éppen az erősen katolikus Lengyelország. Nem igaz tehát az a média által sugallt kép sem, hogy a muszlim országokban futótűzként terjedne a vallás a fiatalok körében.

Összesen két olyan ország van a világon, ahol a 18-39 évesek vallásosabbak az idősebbeknél: Grúzia és Ghána. Ha felekezethez tartozásra kérdeznek rá a kutatók, még az afrikai Csádot is hozzáadhatjuk a kivételekhez. Viszont 58 országban nincs érdemi különbség a középkorúak és idősek, illetve a fiatalok vallásossága között. 71 országról elmondható, hogy minél fiatalabb korcsoportba tartozik valaki, annál kisebb eséllyel imádkozik naponta, és csak Örményország, Ruanda és Libéria nevezhető kakukktojásnak a vizsgált 100 ország közül.

A fiatalok és idősebbek vallásossága közti különbség tehát egyértelműen létező jelenség – de ez a különbség nem nevezhető óriásinak. A legtöbb országban alig néhány százalékos az eltérés, egészen pontosan 5 százalék a felekezethez tartozás, 6 százalék a vallás fontossága, 6 százalék az istentiszteleten való részvétel és 9 százalék a napi ima tekintetében.

Bizonyos régiókban komolyabb eltérés mutatkozik a fiatalok és idősek vallásosságában, mint más térségekben, ilyen Európa, Latin-Amerika és a Karib-szigetek, illetve Észak-Amerika. A kereszténység lassú visszaszorulását valóban jól írja le, hogy abban a 78 országban, ahol a keresztények száma elég magas a vizsgálathoz, 37 állam lakosaira jellemző, hogy az idősebbek vallásosabbak. Talán meglepő módon ugyanez mondható el az iszlámról is, igaz, kisebb mértékben: 42 ország közül 10-ben kevesebb a vallásgyakorló fiatal, a többiben pedig nagyjából megegyezik az idősebb és ifjabb hívők aránya. A hindik, buddhisták és a zsidó vallás hívei között e tekintetben nincs jelentős különbség.

A fentiek alapján okkal hihetnénk, hogy a világ egyre kevésbé lesz vallásos, ennek azonban az ellenkezője igaz. A jelenség oka egyszerű: a legtöbb gyerek a legvallásosabb országokban születik, és ezek azok az államok, ahol a legfiatalabb a lakosság. Hogy egyetlen példát említsünk: az afrikai Niger lakossága 2015 és 2060 között meg fog négyszereződni – és egy olyan országról beszélünk, ahol az emberek 86%-ának életében fontos szerepet játszik a vallás. Ezzel szemben a szekularizált Japán lakossága 45 év alatt húsz százalékkal csökken majd.

Számos kutató kereste az elmúlt években a választ arra a kérdésre, hogy a legtöbb kultúrában miért növekszik az életkorral a vallásosok aránya. Alapvetően három magyarázatot szoktak a jelenségre adni. Az első, hogy az új generációk a gazdasági növekedéssel párhuzamosan lesznek egyre kevésbé vallásosak – ahogy a napi megélhetés biztosítva lesz, úgy hagyja el az emberek egy jelentős része a hitet, hiszen nem kell „külső erőhöz” folyamodnia a túlélés érdekében. Egy másik magyarázat szerint az oktatás erősödése fogja vissza a vallásosok számát, a harmadik teória pedig azt mondja, hogy egyszerűen csak az ember változik az élete során – fiatalon kevésbé nyitott a spirituális dolgokra, mint idősebb korában. Nagyon valószínű ugyanakkor, hogy a három, egyébként tudományos eredményekkel is alátámasztott elmélet közül egyik sem bír kizárólagos magyarázó erővel.

Ez a cikk is érdekelhet

Muszlimot ötből egy,
zsidót kettőből egy
magyar fogadna a családjába

Nagyon erős a magyarok ellenérzése a muszlimokkal szemben, de a csehek még nálunk is rossz…