• Csupán a magyarok 2,4 százaléka dolgozhat rendszeresen otthonról
  • Pedig az otthoni munka felmérések szerint jobb eredményeket és elégedettebb munkavállalókat eredményez
  • Minél fejlettebb egy ország Európában, annál elterjedtebb a „home office”
Ténygyár-tartalom
4 percnyi olvasnivaló


Nyilvánvalóan nem lehet minden munkát otthonról végezni, azonban a technológia ahhoz már adott, hogy a munkavállalók többségének ne kelljen egy munkahelyen töltenie a napja nagy részét. Ennek ellenére tavaly csupán az európaiak 5%-a dolgozott rendszeresen otthonról – legalábbis ez derül ki az Eurostat legfrissebb kutatásából, amely a 2017-es adatokat összesítette az EU 27 országában, illetve Norvégiában, Izlandon és Svájcban.

Az otthoni munkának számos előnye van: a munkavállaló maga oszthatja be az idejét, jobban részt tud venni a családi életben, és – talán meglepő módon – az otthonról dolgozók ritkábban jelentenek beteget. Egyes kutatások szerint ráadásul az otthoni alkalmazottak jobban teljesítenek a munka frontján is, mint az irodában dolgozók – legalábbis erre az eredményre vezetett egy 2014-es kanadai kutatás, de például a Microsoft felmérése is. A „home office” további előnyei közé tartozik utóbbi felmérés alapján a környezeti terhelés csökkentése és a kevesebb stressz is; de a legfontosabb szempont természetesen a munka és a magánélet egészségesebb megoszlása.

Az Eurostat szerint a legtöbben Hollandiában (13,7%), Luxemburgban (12,7%) és Finnországban (12,3%) válaszolták azt, hogy gyakran dolgozhatnak otthonról, a legkevesebben pedig Bulgáriában (0,3%) és Romániában (0,4%). Ez egyértelműen mutatja, hogy minél fejlettebb – és termelékenyebb – egy ország, annál valószínűbb, hogy magas lesz a rendszeresen otthonukból dolgozók aránya. A lista alján található még Ciprus, Horvátország, Lettország és Görögország, viszont sokan dolgoznak otthonról a gazdagabb Finnországban, Ausztriában, Dániában és Norvégiában.

Persze a listát az egyéni vállalkozók és szabadúszók húzzák. Az önfoglalkoztatók 18,1 százaléka választja azt, hogy irodamentes életet él, míg az alkalmazottaknak csupán 2,8 százaléka teheti ezt meg. Valamivel magasabb azok aránya, akik „néha” kihagyhatják az irodát, Európában összesen a munkavállalók 9,6 százaléka szokott alkalmanként otthonról dolgozni. És bár 2008 óta az arányuk valamelyest növekedett (7,7 százalékról 9,6 százalékra), az elmúlt évben megállt ez a növekedés, ami negatív tendenciát sejtet.

Talán meglepő lehet, de nincs érdemi különbség a nemek között az otthoni munka tekintetében, néhány tagállamban még több férfi is dolgozik hazulról, mint ahány nő – ez talán annak tudható be, hogy a „home office” nem választás kérdése, hanem a főnökök döntése. Életkor alapján viszont egyértelmű a tendencia: a 15-24 éves fiatalok sokkal kisebb arányban (1,6%) engedhetik meg maguknak az otthoni munkát, mint a 25-49 éves (4,7%), vagy az 50-64 éves (6,4%) korosztály.

És hogy mi a helyzet Magyarországon? Semmi jó: hazánk alulról a hetedik a listán, csupán a munkavállalók 2,5 százaléka dolgozhat rendszeresen otthonról, alkalmanként pedig az emberek 4,1 százaléka. A lakásukból dolgozók aránya ráadásul egyáltalán nem növekszik: 2008-ban például 2,4 és 4,6 százalék volt az irodát rendszeresen, illetve néha kihagyók aránya.

A fentiek azt jelzik, hogy a menedzserek többsége – legyen szó állami vagy magáncégekről – továbbra sem bízik meg annyira az alkalmazottjaiban, hogy feltételezze: állandó felügyelet nélkül is képesek elvégezni a feladatot, amit az irodában vagy a munkahelyen megcsinálnak. Holott felmérések sora igazolja, hogy sok munkakörben még jobban is teljesítenek azok az alkalmazottak, akiknek nem kell mindennap munkába menniük ahhoz, hogy dolgozzanak. Nem beszélve arról, hogy ennek köszönhetően gyakran elégedettebbek és boldogabbak is lesznek, ami – önértéke mellett – szintén növeli a termelékenységet.

 

Ez a cikk is érdekelhet

Mi jelzi jobban előre, hogy mennyit fogsz keresni?

Gépi tanulás segítségével végzett jövedelembecslést egy kutatócsoport A jutalmazás önszabá…