• Közülük nyolc Ázsiában található, kettő pedig Afrikában
  • Magasabb a műanyag vízköbméterenkénti mennyisége a nagy folyókban, mint a kicsikben
  • A Gangesz egyetlen cseppjét sem tisztították meg eddig
Ténygyár-tartalom
4 percnyi olvasnivaló

Az elmúlt évtized folyamán egyre nagyobb aggodalommal töltötte el a világ közvéleményét az óceánokba kerülő műanyag mennyisége.

Évente több mint 8 millió tonna műanyag szemét végzi az óceánban. Ha továbbra is ilyen ütemű lesz a szennyezés, 2050-re több lesz a műanyag az óceánokban, mint amennyi a hal…

De honnan származik ez az óriási mennyiségű műanyaghulladék?

A legtöbb a folyókból kerül az óceánba. És egy tanulmány szerint a szennyezés 90%-áért mindössze 10 folyó a felelős.

Folyók műanyagból

A folyókon és a környező tájakon található hulladékok elemzése teremtett lehetőséget a kutatóknak, hogy felbecsüljék: mindössze 10 folyórendszer szállítási útvonalán halad végig egészen az óceánokig a műanyag 90%-a.

Közülük nyolc Ázsiában található: a Jangce, az Indus, a Sárga-folyó, a Haihe, a Gangesz, a Gyöngy-folyó, az Amur és a Mekong; kettő pedig Afrikában: a Nílus és a Niger.

„Beigazolódott, hogy határozott a korreláció ebben a tekintetben – mondta Dr. Christian Schmidt, a Helmholtz Környezetkutatási Központ tanulmányának egyik szerzője. – Minél több hulladék kerül olyan vízgyűjtő területre, amelyet nem ártalmatlanítanak, annál több műanyag jut a folyókba, és éri el végül a tengert.”

Schmidt és csapata úgy találta, hogy szignifikánsan magasabb a műanyag vízköbméterenkénti mennyisége a nagy folyókban, mint a kicsikben.

A folyók mindegyikében két dolog közös volt; rengetegen élnek a környező régiókban – általában több százmillióan – és a hulladékgazdálkodási folyamat elmarad az ideálistól.

A Jangce Ázsia leghosszabb folyója, és egyike a világ ökológiailag legfontosabb folyóinak. Vízgyűjtő területén közel 500 millió ember él (Kína lakosságának több mint egyharmada), nem csoda, hogy ez a terület is az óceán műanyagszennyezésének az egyik legnagyobb forrása.

A közelmúltban azonban Kína erőfeszítéseket tett a hulladék visszaszorítása érdekében.

Az ország évek óta több millió tonna újrahasznosítható hulladékot importált a tengerentúlról, de az újrahasznosítás egyre növekvő terhei arra kényszerítették a kormányt, hogy megváltoztassa politikáját.

Tavaly lezárult a „külföldi szemét” importjának folyamata. Nemrégiben kiterjesztették a tilalmat a fémekre is, mivel a külföldi hulladék behozatalának leállítása „szimbolikus intézkedés volt az ökológiai civilizáció megszilárdításáért Kínában”.

És ebben az évben a kormányzat 46 kínai város számára rendelte el a hulladékok szelektív gyűjtését, hogy 2020-ra elérjék a 35%-os újrahasznosítási arányt.

Az ENSZ környezetvédelmi programjának vezetője, Erik Solheim szerint miközben Kína termeli a legtöbb műanyaghulladékot a világon, jelentős erőfeszítéseket tesz a nemkívánatos folyamatok megfékezésére is

„Ha van ma olyan nemzet, amelyik minden másiknál előnyösebben változik, akkor az Kína… a kormány intézkedéseinek gyorsasága és eltökéltsége példa nélküli – nyilatkozott elismerően Solheim.

Az Indián keresztülfolyó Indus és Gangesz szállítja a második, illetve hatodik legnagyobb mennyiségű műanyagtörmeléket az óceánba.

Néhány évvel ezelőtt az indiai kormány elindította a Gangesz megtisztítását célzó Namami Gange projektet, ám a közelmúltban a National Green Tribunal (India környezetvédelmi bírósága) megállapította, hogy „a Gangesz egyetlen cseppjét sem tisztították meg eddig”.

Az ENSZ környezetvédelmi közgyűlésén 2017 decemberében India 193 másik országgal együtt határozatot írt alá a tengerek műanyaghulladékkal való szennyezésének csökkentéséről.

India környezetvédelmi bírósága tavaly Delhiben betiltotta az eldobható műanyagok használatát, több államban pedig a biológiailag nem lebomló műanyag zacskók nem kerülhetnek forgalomba. „Ha a folyók vízgyűjtő területeiről származó műanyag mennyisége a felére csökkenne, az már jelentős siker lenne – fogalmazott reménykeltően Dr. Christian Schmidt. – Ennek elérése érdekében javítani kell a hulladékkezelést, és fokozni kell a nyilvánosságnak a kérdésre irányuló figyelmét. Bízunk abban, hogy tanulmányunk hozzájárul majd a pozitív fejlődéshez, ahhoz, hogy az óceánok műanyag-szennyezettségének problémája hosszú távon lefékeződjék.”

 

Ez a cikk is érdekelhet

A bullyingról – mint cselekvésről – röviden

Az agresszió az egész evolúciónak meghatározó eleme volt (és most is az) Az általános agre…