• A (lefordított) cikk a World Economic Forum Geostrategy platformjának része
  • Az Egyesült Királyság (43,7 milliárd euró) és Franciaország (43 milliárd euró) szenvedte el a legnagyobb gazdasági veszteségeket
  • A terrorizmus megingatja az uniós polgárok nemzeti politikai intézmények, jogrendszer és rendőrség iránti bizalmát
Ténygyár-tartalom
7 percnyi olvasnivaló

A rengeteg áldozat életét kioltó vagy életreszóló sérülésekkel megváltoztató pusztítás mellett a terrorizmus jelentős hatással van a gazdaságra is: a vállalkozások, a városok, a nemzetek milliárdokat veszítenek a támadások következtében.

A számítások azt mutatják, hogy Európában a terrorizmus nagymértékben fékezi a gazdasági növekedést: 2004 és 2016 között a 28 uniós tagállam a terrortámadások miatt összesen mintegy 180 milliárd eurós GDP-veszteséget szenvedett el.

A terrorizmus által Európára jelentett fenyegetés tehát nagyon is valóságosnak tűnik az uniós polgárok számára.

2004 óta a madridi, londoni, párizsi, brüsszeli, nizzai, berlini és más európai városokban elkövetett támadások azt jelentik, hogy a terrorizmus jelensége mind az állampolgárok, mind a döntéshozók számára egyike a legfontosabb kérdéseknek.

A hírszerző és bűnüldöző hatóságok által végzett felmérések számos uniós tagállamban jelzik, hogy nagy valószínűséggel várható terrorista támadás. Ezért a nemzeti kormányok, a politikusok és a politikai döntéshozók folyamatosan figyelik a fokozott fenyegetésekre adott válaszokat.

A civilek halálával vagy maradandó egészségkárosodásával járó terrortámadások okozta nyilvánvaló érzelmi trauma mellett hatalmasak az EU-államok gazdasági veszteségei; az események szemtanúi, az uniós polgárok súlyos pszichés sérüléseket szenvednek el. Vagyis a terrortámadások viszonylag ritka természetük ellenére tartósan negatív hatással vannak az uniós polgárokra.

A RAND Europe-nak az Európai Parlament megbízásából készült tanulmánya az EU-n belüli terrorizmus által okozott költségeket vizsgálta 2004 és 2016 között. A következő területekre terjedt ki:

  1. A terrorizmus hatása az egy főre jutó GDP-növekedésre az egyes EU-tagállamokban.
  2. A terrorizmus emberi és fizikai költségei, a terrorcselekményeket követő emberölések, sérülések és anyagi károk költségeire összpontosítva.
  3. A terrorizmus szélesebb értelemben vett pszichológiai hatásai, például az életminőség, a boldogság és a bizalom az uniós tagállamok lakosságának körében.

A tanulmány során ökonometriai modellezési technikákat alkalmaztak a terrorizmus által okozott gazdasági károk számszerűsítésére, a 2004 és 2016 közötti 12 éves periódusban, az egy főre jutó GDP-növekedésre gyakorolt hatás figyelembevételével.

A terrorizmus emberi költségeit az Institute for Economics and Peace’s cost-of-violence módszertanának segítségével számították ki, ez magában foglalja az áldozatok jövedelemkiesésének és a terrortámadásból következő orvosi kezelésének a költségeit is.

A terrorizmus szélesebb körű pszichológiai hatásait az országon belüli terrorista tevékenységgel összefüggő és az EU-tagállamok lakosságának általánosan bevallott elégedettségi, boldogsági és bizalmi szintjének összahasonlító vizsgálatával tárták fel.

Megállapítások

  • A terrorizmus negatív hatást gyakorol a gazdasági növekedésre Európában. A 28 EU-tagállam 2004 és 2016 között összesen mintegy 180 milliárd eurós veszteséget szenvedett el a terrorizmus miatt.
  • Az Egyesült Királyság (43,7 milliárd euró) és Franciaország (43 milliárd euró) szenvedte el a GDP tekintetében a legnagyobb gazdasági veszteségeket a terrorizmus miatt. Utánuk szorosan Spanyolország következik (40,8 milliárd euró), majd Németország (19,2 milliárd euró).
  • A terrortámadások széles körű lefedettsége a média és a közösségi média csatornái révén a szemtanúk számának exponenciális növekedéséhez vezetett. Mindez azt jelenti, hogy még azok is, akik közvetlenül nem elszenvedői a támadásoknak, pszichológiailag érintettek lehetnek.
  • Annak, hogy valaki szemtanúja egy terrortámadásnak, pszichológiai következményei vannak: az emberek és a vállalatok megváltoztathatják magatartásukat, és ez közvetlenül hat az uniós államok gazdaságára. Például az EU állampolgárai valószínűleg többet fognak költeni fogyasztási cikkekre, és kevésbé lesznek népszerűek a körükben a megtakarítások, ez pedig a fogyasztás növekedéséhez vezet; ugyanakkor valószínűsíthetően csökken a megtakarítások mértéke és a befektetési ráta is.
  • A GDP tekintetében mért gazdasági veszteségek ellenére a fogyasztói vásárlási szokások viszonylag stabilak maradtak az egész Európai Unióban, és néha még egy terrortámadást követően is nőttek. Az EU-tagállamok kormányzati kiadásainak a GDP-hez viszonyított aránya a terrorizmus fényében sem változik.
  • Az EU gazdasági növekedésére gyakorolt negatív hatások a terrorizmust követően általában rövid életűek, és csak a terrorista incidens évében jelentkeznek. Például az idegenforgalmi ágazat – annak ellenére, hogy kezdetben gazdaságilag negatívan érintették az események – a jelek szerint egy terrortámadás után egy-három hónap alatt visszatért a normális kerékvágásba.
  • A terrorizmus emberáldozatainak költsége a fizikai költségekkel együtt további 5,6 milliárd EUR-t tett ki az EU-ban 2004 és 2016 között. Ezek magukban foglalják az emberöléseknek az egész életre vetített jövedelem elmaradásán keresztül jelentkező költségeit, az orvosi kezelések, illetve a vagyontárgyakban esett károk költségeit is.

A szaporodó terrortámadások alacsonyabb életszínvonalat és a boldogság alacsony szintjét jelentik az EU lakossága számára. Megingatják az uniós polgárok más polgárok, nemzeti politikai intézmények, jogrendszer és rendőrség iránti bizalmát.

A jelentés valószínűleg alábecsüli a terrorizmus általános költségeit, mivel néhány tényezőt az adatok hiánya miatt nem számszerűsítettek. Ezenkívül a tanulmányban nem szerepel számos újabb, a 2016-os év végén és 2017-ben történt terrortámadás, mivel még nincsenek végleges adatok a költségek nagyságáról.

Ajánlások

A jelentésben felvázolt szakpolitikai ajánlások többsége a meglévő intézkedések és hatáskörök használatának fokozását, a már javasolt változtatások és intézkedések maradéktalan végrehajtásának biztosítását, valamint néhány folyamatban lévő eset lezárását javasolja. Így:

  • új, állandó mechanizmusok bevezetését az EU terrorizmus elleni politikájának végrehajtása érdekében;
  • a meglévő kutatási támogatás növelését és a radikalizálódás elleni küzdelem fokozását;
  • szélesebb körű uniós koordináció és tudásmegosztás kiépítését a leghatékonyabb terrorizmusellenes és radikalizálódási kezdeményezésekkel szemben;
  • az EU különböző tagállamai közötti, valamint az Europollal és az Eurojusttal való jobb információmegosztás kialakítását;
  • a pénzmosásról szóló meglévő uniós jogszabályok elfogadását és végrehajtását a terrorizmus finanszírozásának felszámolása érdekében; és
  • az EU és az Amerikai Egyesült Államok közötti, terrorizmusfinanszírozási nyomon követési program hatékonyságának felülvizsgálatát, kitekintéssel az EU terrorizmusfinanszírozási nyomon követési rendszerének lehetséges létrehozásáról szóló döntésre.

A jelentés ugyanakkor megjegyzi: ezek a szakpolitikai ajánlások az EU-szerte érvényes emberi jogi jogszabályokra és az adatvédelemre is hatással lehetnek.

 

Ez a cikk is érdekelhet

A bullyingról – mint cselekvésről – röviden

Az agresszió az egész evolúciónak meghatározó eleme volt (és most is az) Az általános agre…