• Az idegtudomány számos érdekes tényt tárt fel az agy működésével kapcsolatban
  • Azt még mindig nem sikerült megmagyarázni, hogyan lesz az agyból tudat
  • Michael Gazzaniga elmélete segíthet megérteni az agy dualitásának működését
Ténygyár-tartalom
2 percnyi olvasnivaló

Az emberi agy. Minél többet tudunk meg róla, annál több kérdés merül fel bennünk. Tudjuk, hogy 60%-a zsír, hogy csak 5-6 percig éli túl az oxigénhiányt, és hogy képes körülbelül 23 wattnyi energiát termelni, amikor ébren vagyunk. De mi van azokkal a folyamatokkal, amelyek a biológiai működéséből valami megfoghatatlant és rejtélyeset hoznak létre: a tudatot? Az idegtudomány már számos áttörést mutatott fel, de a futurity.org cikke szerint az továbbra is megválaszolatlan, hogy milyen folyamatok vezetnek az öntudat kialakulásához.

A témával kapcsolatos kutatások egyik legnagyobb nehézsége, hogy a tudat fogalma különböző kultúrákban mást és mást takar, sőt maga a jelenség sem volt definiálva addig, amíg Descartes el nem kezdett beszélni róla a 17. században. Az ókori görögök még úgy gondolták, hogy a tudat az agy és a test közös működésének eredménye. 1400 évvel később pedig az az elmélet nyert teret, miszerint a test és az agy hozza létre öntudatunkat, de a lélek az, amely e kettőt a halál után is túléli. Ezen a duális nézeten alapult a következő elmélet, miszerint az agy mechanikus, az elme egy bizonyos ponton csatlakozik hozzá, de egyébként úszik a testben.

Michael Gazzaniga a témában írt könyvében egy olyan modellt mutat be, amely segíthet megérteni az agy és a tudat kapcsolatát. Szerinte a tudat nem kézzel fogható, hanem folyamat jellegű: az agyban végbemenő folyamatok összessége. A modell szerint az agy különböző területei más-más dolgokért felelősek, és a tudat az egyszerre történő agyi folyamatok keveredésének eredménye. A különböző agyi tevékenységeket az idő ölti eggyé, így keletkezik bennünk az egységes tudat illúziója. Gazzaniga szerint az agy és a tudat duális jellegének megértéséhez közelebb kerülhetünk, ha olyan fizikai jelenségeket meg tudunk magyarázni, mint a fény dualitása, vagyis hogy egyszerre hullám is és részecske is.

Ez a cikk is érdekelhet

Negyven éve először
nem nőtt a demokráciák
száma a világon

Választás szabadság nélkül: ez lett Magyarországból A Göteborgi Egyetem 3000 szakértő segí…