• Amikor egy szóviccet hallunk, mindkét agyféltekénkre szükségünk van a megértéséhez
  • Általában a bal agyfélteke felelős a nyelvi inger feldolgozásáért, míg a jobb a szavak alternatív jelentéséért és azok interpretációjáért
  • Ha nem érted a viccet, az a jobb agyfélteke szervi problémájára is utalhat
Ténygyár-tartalom
4 percnyi olvasnivaló

Hallottál a madárijesztőről, akit kitüntettek?

Félelmetesen jól helyt állt a saját területén.

Nem, nem kérünk bocsánatot ezért a pocsék viccért. Végül is ezzel csak egy kis rögtönzött összjátékra késztettük az agyad.

Teketória

Mielőtt mélyebben belemennénk a témába, tisztázzunk valamit. A mai napig nem eldöntött vita, hogy van-e alapvető különbség a jobb és a bal agyfélteke között, illetve, hogy ez a különbség milyen mértékben figyelhető meg. Egy dologban azonban majdnem mindenki egyetért: nem igaz az a mítosz, miszerint a bal félteke rendezett és logikus lenne, a jobb pedig kreatív és érzelmes.

Mégis, egy kutatás azt mutatja, lehetséges, hogy néhány képesség jellemzően az egyik vagy a másik féltekére jellemző. A nyelvi központ például úgy tűnik, hogy többnyire a bal oldalon található, bár a jobbkezes emberek 5 százalékánál, a balkezes embereknek pedig 30 százalékánál mégis a másik oldalon lelhető fel. Tudvalevő, hogy a bal agyfélteke irányítja a testünk jobb oldalát, míg a jobb a testünk bal oldalát. Ebből az következhet, hogy a nyelvi központ elhelyezkedésére hatással lehet, melyik agyfélteke van jobban igénybe véve.

A Windsori Egyetem kutatói, Tara McHugh és Lori Buchanan új tanulmányának köszönhetően pedig kijelenthetjük, hogy egy másik „képesség” is kapcsolódhat egy bizonyos féltekéhez: az, hogy mennyire vágod a szóvicceket.

A tanulmány elkészítéséhez a kutatók annyi szóviccet gyűjtöttek össze, amennyit csak tudtak. Ezután megmutatták a vicceket a kísérletben részt vevőknek úgy, hogy csak az egyik szemükkel látták azokat. Ugyanis ha a viccet a jobb szemünkkel látjuk meg, akkor a bal agyféltekében kerül feldolgozásra, és fordítva. Amikor a vicc először a bal agyféltekébe került, az emberek gyorsabban reagáltak; ez azt sugallja, hogy a bal agyfélteke (és, ugye, elvileg ez a félteke kapcsolódik szorosabban a nyelvekhez) jobb a viccek feldolgozásában, mint a jobb félteke. Ez azonban még nem minden.

Más érti, és más nevet rajta

Amíg a bal agyfélteke jobban „értette” a szóvicceket, addig a jobb volt az, amelyik viccesebbnek találta azokat. Az a feltevés, hogy míg a bal félteke – az ő erős nyelvérzékével – van jobban felszerelkezve ahhoz, hogy megbirkózzon a viccel, addig a jobb félteke az, amely előáll a szavak alternatív jelentéseivel, ezáltal téve humorossá az egészet. A Scientific Americannak adott interjújában Buchanan megjegyzi: kutatásuk eredménye szépen rímel a korábbi vizsgálatokra, amelyek kimutatták, hogy azok az emberek, akiknek megsérült a jobb agyféltekéje, nem találják humorosnak a viccet annak ellenére sem, hogy értik azt.

Ez azon az elméleten alapul, miszerint a humor egyfajta „agyzsibbasztó”. Ez az elmélet tehát azt állítja, hogy a vicceket azért találjuk humorosnak, mert az alapfelállásból egy bizonyos következményt várunk, azonban a csattanó olyan módon borítja fel az előzetes elvárásainkat, ami egyszerre ártalmatlan és megbotránkoztató. És ha a jobb félteke az, amelyik a csavart feldolgozza, akkor ez megmagyarázza, hogy azok az emberek, akiknek sérült a jobb agyféltekéjük, miért nem tudnak nevetni a vicceken. Nincs meg hozzá a megfelelő agyi csavarhúzójuk.

Ha tehát valaki nem érti a viccet, lehet, hogy agyhumora van.

 

Ez a cikk is érdekelhet

A hazugságoktól hitelesebbnek tűnnek a politikusok

A 2016-os elnökválasztás sem az őszinteség jegyében telt A Trump-pártiak többnyire nem vet…