• 390 párt vizsgáltak, közülük 70-et férfiak alkottak, 125-öt leszbikus nők, és 195 volt heteroszexuális család
  • Ahol valamilyen diszfunkció volt észlelhető, egyértelműen romlottak az eredmények, függetlenül a szülők szexuális orientációjától
  • A homoszexualitásnak nincs köze a nevelés minőségéhez
Ténygyár-tartalom
3 percnyi olvasnivaló

A homoszexualitással kapcsolatos diskurzusban rendszeresen megjelenik érvként, hogy azonos nemű párok képtelenek megfelelő családi környezetet biztosítani a gyerekek egészséges pszichés fejlődéséhez. Az elmúlt évtizedekben számos kutatás cáfolta ezt a tézist, ennek ellenére változatlanul él a vélekedés, miszerint csak heteroszexuális szülők alkalmasak a gyereknevelésre. Nem árt tehát, ha további bizonyítékokkal is alátámasztható az állítás téves volta.

A Journal of Developmental & Behavioral Pediatrics című szakfolyóiratban megjelent tanulmányban egy olyan kutatás eredményeit ismertetik a szerzők, amelyben a gyerekek pszichés alkalmazkodókészségét vizsgálták azonos nemű, illetve eltérő nemű szülők kapcsán. Alkalmazkodókészségen azt a fajta problémamegoldó képességet kell érteni, amikor az ember valamilyen változásra vagy akadályra konstruktívan reagál, és végső soron a körülmények figyelembevételével képes megugrani az elé gördülő kihívást. Ez lehet egy olyan homeosztatikus inger, mint az éhség, de olyan komplexebb társas szituációk is, amelyekben a többi emberhez kell igazodni a konfliktus megoldása érdekében.

A kutatásban összesen 390 párt vizsgáltak, közülük 70-et férfiak alkottak, 125-öt leszbikus nők, és 195 volt heteroszexuális család. A gyerekek viselkedésével együtt a családok működését is vizsgálták, olyan szempontok szerint, mint hogy mekkora az egyetértés a szülők között, mennyire érzik magukat sikeresnek gyereknevelés terén a szülők, vagy hogy mennyire látják funkcionálisnak a családjukat a megkérdezettek. A fenti faktorok figyelembevételével azt a – korábbi kutatások alapján nem túl meglepő – eredményt kapták, hogy a szülői összetétel nem befolyásolja számottevően a gyerekek alkalmazkodóképességét.

A többi bevont változó viszont annál inkább. Azoknál a családoknál, ahol valamilyen diszfunkció volt észlelhető, egyértelműen romlottak az eredmények, függetlenül a szülők szexuális orientációjától. A diszfunkcionalitás aránya szintén nem függött össze a homoszexualitással, sőt, a meleg férfi párok átlagban jobban is teljesítettek a kiegyensúlyozott családi légkör megteremtésében. Ezt azzal magyarázzák a kutatók, hogy a meleg férfiaknak jellemzően szigorúbb feltételeket kell teljesíteniük az örökbefogadás kedvező elbírálásához, ami eleve szűri a populációt, illetve megjegyzik, hogy a kutatásba nagyobbrészt idősebb, jólszituált, magasan képzett, stabil párkapcsolattal rendelkező férfiak kerültek be, és ezek a körülmények nagyban növelik a kiegyensúlyozott családi légkör esélyét.

Az eredmények azoknak a találatoknak a sorát bővítik, amelyek egybehangzóan állítják: a homoszexualitásnak nincs köze a nevelés minőségéhez. Ennek ellenére többek között Magyarország döntéshozói is azon az állásponton vannak, hogy egészséges családot csak férfi és nő alkothat, az egynemű pároknál „megtorpanni látszik a logika”. Kérdéses, hogy ebben az ügyben számít-e bármit is egy újabb tudományos cáfolat (vélhetően nem), mindenesetre érdemes minél több oldalról körüljárni a kérdést.

 

Ez a cikk is érdekelhet

A bullyingról – mint cselekvésről – röviden

Az agresszió az egész evolúciónak meghatározó eleme volt (és most is az) Az általános agre…