• A többség a tudósok pártján áll
  • Kevesen tudják, miről is szól a magyar tudományos élet és a kormány között zajló vita
  • Nem csak a pénz a tét
Ténygyár-tartalom
5 percnyi olvasnivaló

Komolyabb viharokat a kavart az Orbán-kormány térfoglalási terve: a költségvetési törvényjavaslat szerint a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) összesen 40 milliárd forintos támogatásából 28 milliárdról a tudósok helyett a kormány döntene, ekkora összeg kerülne az újonnan létrejött Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz. Lovász László akadémiai elnök szerint ez a lépés nem javítja a tudomány hatékonyságát, és az Akadémiának keményen kell majd érvelnie „az alapkutatások, a kutatói függetlenség megfelelő értelmezése mellett”. Volt, aki ennél egyértelműbben fogalmazott és a Magyar Tudományos Akadémia „államosításától” óvott, a neves agykutató Freund Tamás ki is lépett a kormányhoz legtöbbször lojális Professzorok Batthyány Köréből, mások szerint a magyar tudósok elvándorlásáét gyorsíthatja fel, ha a kormány rátenyerel a kutatási források jelentős részére. A vita mindenesetre nem nyugszik, mert bár a kormánypárti többség a költségvetést megalapozó törvények megszavazásával már át is helyezte a minisztériumhoz az MTA forrásait, Lovász László bízik benne, hogy a kormány és az MTA közötti egyeztetések a költségvetés elfogadása után folytatódnak.

A Ténygyár kíváncsi volt arra, mit tud a magyar közvélemény a tudománypolitika jövőjét meghatározó konfliktusról, illetve kivel ért egyet a többség, a kormánnyal-e, avagy az akadémiával. A kutatás a Pulzus applikációval végeztük, ebből keletkezett az az 1000 fős minta, amely a magyar 18-59 év közötti alapsokaságot reprezentálja kor, nem és végzettség szerint.

Első kérésünkre adott válaszok megoszlása jól mutatja, hogy a közvélemény nagyobb része, közel kétharmada nem értesült még ennek a vitának a lényegéről. A tudománypolitikával kapcsolatos kérdések általában is nehezen érik el a közvélemény többségének ingerküszöbét, de úgy látszik, az elmúlt néhány hét – benne sok, a figyelmet másra terelő eseménnyel, hogy más ne említsünk: foci vébé – kevés volt ahhoz, hogy a tudósok üzenete eljusson a többséghez.

Ha azonban a két szembenálló álláspontot ismertetjük a válaszadókkal, egyértelmű, kétharmadot meghaladó többséget kap az akadémiai vélemény. Ez az adat összefüggésben lehet azokkal a korábbi kutatásokkal, amely szerint a legnagyobb közbizalmat éppen az MTA, mint intézmény élvezi, ennek a bizalmi listának a végén pedig általában a mindenkori kormányok és a politikusok kullognak. Ha csak azok véleményét nézzük, akik valamennyire informáltnak mondták magukat az MTA-kormány vitáról, a tudósok álláspontjának támogatottsága elsöprőnek is mondható, közel 90 százalékos.

Érdekes, hogy csak kicsi különbség van az összes válaszadó és az „informáltak” véleménye között, ha ennek a vitának a fontosságára kérdezünk rá. Mindkét csoport fontosnak tartja az MTA-kormány konfliktus kimenetelét nem csak a tudomány, de az ország jövője szempontjából is.

Módszertan:
A kutatásban felhasznált válaszok száma: 1000 fő. Az adatfelvétel időpontja: 2018.07.12. A Pulzus kutatási applikációban (www.pulzus.eu) feltett kérdésekre adott válaszokból létrehozott válaszadói minta a 18-59 éves magyar alapsokaságot reprezentálja nem, kor és végzettség szerint.

Ez a cikk is érdekelhet

Mit kell tanulni ahhoz,
hogy a világot irányítsd?

Jogász, közgazdász, katona vagy bölcsész – a világ vezetői igen különböző végzettséggel re…