• Legtöbbünk első emléke 3-4 éves korából származik
  • Az egérkísérlettel arra próbáltak rájönni, mi történik elfelejtett emlékeinkkel
  • A kísérlet legfőbb kérdése az volt, hogy teljesen törlődnek-e vagy megmaradnak agyunkban a legrégebbi emlékek
Ténygyár-tartalom
2 percnyi olvasnivaló

Ha megkérdezik tőlünk, hogy mi az első emlékünk, az nagy valószínűséggel a harmadik vagy negyedik életévünkből származik. Vajon miért veszítjük el korábbi emlékeinket? Valóban elveszítjük őket, vagy csak elfelejtődnek? A Torontói Egyetem idegkutatói egy egérkísérlet segítségével próbáltak közelebb jutni a válaszhoz. A korai felejtés az emberekéhez hasonló gyorsasággal következik be az egereknél is, így a kis állatok megfelelő kísérleti alanynak bizonyultak.

A kutatók egérkölyköket tanítottak be úgy, hogy egy dobozban kis lökést kapott a lábuk, így a rágcsálóknál a doboz látványa a lökés érzését, vagyis emlékét hívta elő. Ezt az egerek 15 napon belül elfelejtették, ami analóg a gyerekek felejtési sebességével, akik kisgyermekkori emlékeiket átlagosan 7 éves korukra felejtik el. Egy másik egércsoport esetében a lökések alatt aktiválták az emlékezésért felelős neuronokat, majd hetekkel később, amikorra az emlékek normál esetben már elvesznek, újraaktiválták ezeket a neuronokat. Az egerek 70%-ánál ezzel a módszerrel sikeresen fel tudták idézni a lökés emlékét, és ahol ez megtörtént, az állatok hasonlóan reagáltak, mint amikor a friss emlékek miatt a dobozról a lökésre asszociáltak.

Az már világos volt a tudomány számára, hogy a csecsemő-és kisgyermekkorban jellemző gyors felejtés egyik fő oka, hogy ebben a korban még nem rendelkezünk olyan kognitív képességekkel, amelyek segíthetnének az emlékek tárolásában és elrendezésében. Azt azonban ez idáig nem sikerült kideríteni, hogy mi történik ezekkel az elfelejtett emlékekkel. A kutatók szerint a kísérlet eredményei azt bizonyítják, hogy emlékeink nem törlődnek ki, csak elfelejtődnek, sőt direkt stimulációval vissza is idézhetőek. Elképesztő belegondolni, hogy elfelejtett kisgyermekkori pillanataink még most is ott bujkálnak valahol a neuronjaink között.

Ez a cikk is érdekelhet

A magyarok a családtagjaiknak
hisznek, nem a kormánynak

A magyarok többsége nem tartja demokratikusnak Magyarországot, nem bízik a politikai rends…