• A víz alatt homályosan látunk
  • A szárazföldön a szaruhártya és a szemlencse is szerepet játszik a látásban
  • A vízben csak a lencsére támaszkodunk
Ténygyár-tartalom
2 percnyi olvasnivaló

Az emberi szem úgy fejlődött, hogy tökéletesen működjön a szárazföldön, de amint víz alá merülünk, minden elmosódik. Ez a szemünk felépítésével van összefüggésben. A szárazföldön a szaruhártya és a szemlencse egymástól függetlenül törik meg a fényt, hogy ezután az agyunk az együttes képet értelmezhesse. A vízben azonban ez másképp van. A szaruhártya és a víz állaga túlságosan hasonló, ezért a szaruhártya nem tud olyan jól fókuszálni a víz alatti térre, és a lencsének kell elvégeznie mindkettőjük munkáját. Az eredmény egy homályos, elmosódott kép lesz.

Ennek ellenére a víz alatt is láthatunk tisztán – úszószemüveggel. Mivel az úszószemüveg egy légréteget képez a szemünk és a víz között, a látásunk a segítségével ugyanúgy működik, mint a szárazföldön. Ezzel a speciális eszközzel olyan jól láthatunk a vízben, mintha mi is vízi élőlények lennénk.

Azoknak az állatoknak, amelyek egész életüket a vízben töltik, lényegesen más a látórendszerük, mint a miénk. Például a halak kizárólag a szemlencséjüket használják. Az ő lencséjük – ellentétben az emberek kétszeresen domború lencséjével – gömbölyű, ami segít megtörni a víz alatti fénysugarakat. Továbbá sok állat, mint például a fókák és a pingvinek, a földön és a vízben is tisztán látnak.

Valamint vannak olyan emberi csoportok is, akik az átlagnál jobban látnak a víz alatt. A thai moken nép már több ezer éve él a partvidéken, és látásuk a víz alatt fejlettebb, mint más népeké. Egy 2003-ban megjelent tanulmány szerint ez vélhetően a beszűkült pupillájuk következménye, amely alkalmazkodott a vízparti életmódjukhoz.

Ez a cikk is érdekelhet

A magyarok a családtagjaiknak
hisznek, nem a kormánynak

A magyarok többsége nem tartja demokratikusnak Magyarországot, nem bízik a politikai rends…