• Sajnos csak elméletileg küszöbölhető ki a vizuális és manuális figyelemelterelés
  • Bár nem kell levenni a kezünket a kormányról, tekintetünket pedig az útról, beszélgetés közben az agyunk keményen dolgozik, és ez közvetlenül befolyásolja a reakcióidőt
  • A telefonbeszélgetés során csak virtuálisan vannak egy térben a beszélgető partnerek, így a távoli fél nem tudja, mikor kéne hallgatnia
Ténygyár-tartalom
4 percnyi olvasnivaló

Amióta megjelentek a mobiltelefonok, égető probléma az autóvezetés és a mobilhasználat összeegyeztetése. Arról talán senkit sem kell meggyőzni, hogy ha fél kezünkkel a telefont fogjuk, jelentősen csökken az autó feletti kontrollunk. Az elmúlt két évtizedben számtalan kutatás egyértelműen bizonyította a kézben tartott telefon jelentős negatív hatását a reakcióidőre és a manőverezési képességekre, nem véletlenül tiltották be sok országban törvényileg az ilyesfajta telefonálást.

Ahogy elterjedtebbé váltak a szöveges üzenetek, illetve megjelentek az okostelefonok, az is komoly problémává vált, hogy a sofőrök a telefonálás mellett egyre többet nézik a telefon képernyőjét az út helyett. Kísérletekkel kimutatták, hogy egy mindössze két másodperces pillantás a képernyőre is 20%-kal növeli a baleset esélyét. Logikus megoldás lenne, hogy ne érjünk a telefonhoz egyáltalán, amíg a volán mögött ülünk, ez azonban irreális elvárásnak tűnik egy olyan világban, ami egyre nagyobb mértékben épít a konnektivitásra.

Megoldásként ma már egyre több autóban alkalmaznak olyan rendszereket, amelyek lehetővé teszik a tisztán hang alapú telefonvezérlést. Így elméletileg kiküszöbölhető a vizuális és manuális figyelemelterelés, amivel jelentősen növelhető a vezetési biztonság. Sajnos azonban csak elméletileg. Még ha azt nem is vesszük, hogy minden próbálkozás ellenére átlagosan 3,5 percig nézik/nyomkodják a sofőrök a telefonjukat egyórás út alatt, az adatok azt mutatják, hogy semmivel sem javítja a koncentrációt a hang alapú vezérlés.

Az ok magában a kommunikáció tényében keresendő. A beszéd, legyen az egy telefonhívás vagy a mobil intelligens asszisztensével történő viaskodás, annyira lefoglalja az agyat, hogy kénytelen megosztani a kapacitását a vezetéshez elengedhetetlen térérzékelés és az audio-érzékelés között. Hiába nem kell levenni a kezünket a kormányról, tekintetünket pedig az útról, beszélgetés közben az agyunk keményen dolgozik, és ez közvetlenül befolyásolja a reakcióidőt. Olyan „csőlátás” alakul ki, ami meggátolja az ingerek széles körének befogadását.

Külön érdekesség, hogy az élőbeszéd jóval kevésbé hat negatívan a sofőr figyelmére. Ez annak tudható be, hogy az utasok ugyanabban a térben tartózkodnak, mint az autó vezetője, ezért osztoznak a tapasztalatokon. Amikor szorult helyzet alakul ki, jó eséllyel nemcsak a sofőr érzékeli azt, hanem az utasok is, akik ennek megfelelően reagálnak: elhallgatnak, felhívják a figyelmét a veszélyforrásokra, stb. A figyelem tehát nem oszlik meg a kritikus pillanatban, épp ellenkezőleg. Ezzel szemben a telefonbeszélgetés során csak virtuálisan vannak egy térben a beszélgető partnerek, így a távoli fél nem tudja, mikor kéne hallgatnia – sőt, tapasztalatok szerint amikor érzékelik, hogy a sofőr elhallgat (potenciális veszélyhelyzet miatt), elkezdenek kérdezgetni: hol vagy, mi történt, jól vagy? Ezzel viszont éppen, hogy rontanak a helyzeten.

Bárhogyan is próbáljuk csűrni-csavarni, minden jel arra utal, hogy a telefon nem való a sofőr közelébe. Amit lehet vele csinálni – akár érintéssel, akár hanggal vezérelve –, romboló hatással van a vezetési teljesítményre. Ha mégis szeretnénk használni szeretett készülékeinket, elengedhetetlennek tűnik beiktatni egyéb óvintézkedéseket. A különböző önvezető funkciók és vezetési segédletek ebbe az irányba mutatnak, és bizonyára számos megoldással rukkolnak még elő a közeljövőben a technológiai innovátorok. Addig is viszont igyekezhetünk megemberelni magunkat, és nem frissíteni az Instagramot félpercenként. Lehet, hogy valakinek épp az életét mentjük meg vele.

 

Ez a cikk is érdekelhet

A magyarok a családtagjaiknak
hisznek, nem a kormánynak

A magyarok többsége nem tartja demokratikusnak Magyarországot, nem bízik a politikai rends…