• Jogász, közgazdász, katona vagy bölcsész – a világ vezetői igen különböző végzettséggel rendelkeznek
  • A világ államfőinek több mint négyötöde diplomás
  • De mit végzett Trump, Putyin, Trudeau, Merkel és Erdogan?
Ténygyár-tartalom
4 percnyi olvasnivaló

Egy dolog biztosnak tűnik: aki államfőként szeretné szolgálni a népét – vagy despotaként uralkodni rajta –, annak nem árt elvégeznie egy egyetemet. A Visual Capitalist szerint a világ legtöbb vezetője ugyanis rendelkezik valamilyen felsőfokú végzettséggel, csupán 17%-uknaknincs diplomája. A vezetők között a legtöbben közgazdaságtant tanultak(és politikatudományt, a nyugati világban ez sokszor kéz a kézben jár, Magyarországon is van ilyen képzés), de sokan vannak a jogászok és a bűnüldözést, katonai tanulmányokat folytatók is. Utóbbiak főként a kevésbé szerencsés országokban.

Ha a világ legnagyobb hatalmú vezetőit nézzük, egyből kitűnnek a különbségek. Az üzletemberből lett politikus, Donald Trump amerikai elnök közgazdász végzettséggel rendelkezik. A német kancellár Angela Merkel fizikusként végzett, de doktori disszertárcióját már kvantumkémiából írta – a bírálóitól pedig dicséretet kapott kiemelkedő orosz nyelvtudása és matematikai ismeretei miatt. A francia elnök, Emmanuel Macron filozófiából diplomázott, de később elvégzett egy publicaffairs (közigazgatás, bár a lobbizásra is ezt a szót használják manapság) képzést is. Vlagyimir Putyin a szovjet titkosszolgálat KGB-hez való csatlakozása előtt jogból szerzett diplomát. Sokak szerint a világ legnagyobb hatalmú embere, a kínai HsziCsin-ping pedig vegyészmérnöki szakot végzett.

A kutatás pontatlansága, hogy néhány helyen a tényleges vezetők helyett az államfőketveszi sorra, így a valódi hatalmat birtokló Orbán Viktor helyett Magyarországról Áder János államfő szerepel az összesítésben – igaz, ez a mintán biztosan nem ront, hiszenmind a magyar államfő, mind a kormányfő jogot végzett, sőt, az egyetemen kollégiumi szobatársak voltak. A régióból az ukrán Petro Poroshenko közgazdász, a román elnök Klaus Iohannis – Merkelhez hasonlóan – fizikus, a szlovák Andrei Kiska mérnök, a lengyel Andrzej Duda szintén jogász végzettséggel bír. A tágan vett régió, sőt, egész Európa egyetlen katonai végzettségű vezetője Rumen Radev bolgár államfő, azonban a tényleges hatalmat a tűzoltó és tűzbiztonsági képesítéssel rendelkező miniszterelnök, Bojko Boriszov gyakorolja az országban.

Ami feltűnő, hogy Európában többségben vannak a közgazdászok és a jogászok, Afrikában pedig a katonák. Az amerikai kontinens teljes vegyes felvágott, közgazdásztól (Trump) tanáron át (a kanadai miniszterelnök Justin Trudeau) jogászig (a brazil Michel Temer) az építőmérnökig számos végzettségű vezetőt feltud vonultatni a kontinens. A vezető végzettségétől egy-egy ország sikeressége aligha függ, de az jelzésértékű, hogy a legsúlyosabb problémákkal küzdő Afrikában rengeteg a katonai vezető, egy részük nyilvánvalóan diktátor. Az egyetlen európai ország, amelynek miniszterelnöke nem rendelkezik diplomával, az a Svédország, amelynek gazdasági-társadalmi helyzete példamutató – Stefan Lövfen miniszterelnök hegesztőként végzett, igaz, egyetemre azért járt, másfél évig szociális munkásnak tanult. Persze a diploma hiánya nem tesz valakit automatikusan jó vezetővé: a venezuelai diktátor Nicolas Madurónak például csak érettségije van, korábban buszvezetőként dolgozott.

Összességében a közgazdász- vagy jogászképzést javasolnánk annak, aki fiatalon eldönti, hogy hatalmat szeretne. A világ legtöbb vezetője (összesen 41) ugyanis közgazdaságtant és/vagy politikatudományt tanult, őket a jogászok (35) és a katonák (21) követik. De nem kell lemondaniuk a hatalom lehetőségéről a művészeti-bölcsész képzésben tanulóknak (16), a mérnököknek (14), az üzleti tanulmányokat folytatóknak (13), a matematikusoknak és egyéb reáltudományok művelőinek (10), az oktatási szakembereknek (9), az orvosoknak (7) és a közigazgatást tanulóknak (7) sem. Aki viszont állam- vagy kormányfő akar lenni, szociológusnak ne menjen – a világon csupán két ország vezetője tanult társadalomtudományt.

 

Ez a cikk is érdekelhet

Negyven éve először
nem nőtt a demokráciák
száma a világon

Választás szabadság nélkül: ez lett Magyarországból A Göteborgi Egyetem 3000 szakértő segí…