• Egy mérgező kémiai anyag a világ összes alkoholos italában megtalálható
  • Attól függően, hogy ettünk-e vagy nem, az alkohol két különböző szerven keresztül kerül be a véráramunkba
  • A bevitt alkoholnak csak igen kis része felelős a tudatmódosításért, amellyel az alkoholfogyasztás tevékenységét összekapcsoljuk
Ténygyár-tartalom
4 percnyi olvasnivaló

Annak ellenére, hogy történelmi forrásaink szerint már időszámításunk előtt 7000-ben is fogyasztottak az emberek alkoholt, igen csekély azoknak a száma, akik értik ennek a kémiai anyagnak a működését, és ismerik a szervezetünkre gyakorolt hatását. A The Conversation egy multimédiás cikket tett közzé, amelyben az alkoholnak és működésének bemutatását az alapoktól kezdik. Először is lássuk, mi az a kémiai anyag, amit oly sokan oly szívesen fogyasztanak. Bár a világszerte forgalomba kerülő alkoholos italok összetétele, színe és íze is beláthatatlan változatosságot mutat, az mindegyiknek közös jellemzője, hogy alkotóelemeik között megtalálható az etanol, más néven az etil-alkohol. Ezt az az élesztő termeli, amely a gyümölcsökben és magokban található cukrot erjeszti: az etanol valójában annak a folyamatnak a mellékterméke, amelynek során az élesztő-organizmusok megeszik az adott terményben található cukrokat. Az etanol-molekulákról fontos tudni, hogy viszonylag kicsik (így könnyen bejutnak véráramunkba), és hogy vízben nagyon jól, míg zsírokban és olajokban nehezen oldódnak, viszont utóbbiakat kitűnően oldják.

A cikk kifejti azt is, mi történik pontosan, mondjuk, egy sör elfogyasztását követően. Ha előtte ettünk, az alkohol még jó ideig a gyomorban marad, és ott segíti a szilárd ételek emésztését, hiszen azokat zsír- és olajtartalmuk miatt jól oldja. A véráramba való felszívódás már innen, a gyomorból is megkezdődik, de ez aránylag lassan történik meg, biztosítva a véralkoholszint lassú emelkedését. Ellenben ha nem fogyasztottunk ételt a sör legurítása előtt, az alkohol hamar eljut a gyomorból a vékonybélbe, ahonnan szinte azonnal bekerül a véráramba, hirtelen megdobva véralkoholszintünket.

Az etanol alapvetően mérgező anyag, így testünk a mihamarabbi lebontására törekszik, ugyanakkor táplélékként is funkcionál (ez utóbbi szerepében zsírrá alakul, gondoljunk csak a sörhasra). Az alkohol útja a testünkben tehát emésztőszerveinkben kezdődik. Miután ezeken keresztül eljutott a véráramba, a májba kerül. A szervezetünkbe bevitt etanol jelentős része, 90-95%-a itt lebomlik, a maradék 5-10%-ot csak azért szállítja tovább a véráram, mert a máj nem képes olyan gyorsan lebontani az egész mennyiséget. A feldolgozás elől megszökött etanolt a szív a tüdőbe pumpálja, ahol oxidálódik, mielőtt újra visszakerülne a szívbe, hogy az a vérrel eljuttassa a test minden szervébe, beleértve az agyat is.

Az etanol az agyban depresszánsként funkcionál: lelassítja az idegsejtek működését. Kis mérete miatt képes átjutni az agy hajszálcsövein (amelyek az agyat a vérerektől választják el). Itt megzavarja az ingerületátvivők működését: ezek kémiai hírvivő molekulák, amelyeken keresztül az idegrendszerünk az idegsejtekkel és az izmokkal kommunikál. Ezek közül az alkohol főleg 3 típusra van hatással. A GABA egy gátló ingerületátvivő, amelynek működését felerősíti az etanol: emiatt csökken az elektromos aktivitás az agyban, így annak működése lassul. A glutamine egy izgató ingerületátvivő, amelynek mennyiségét az etanol csökkenti, ezzel tovább lassítva az agyat és a testet. Ezek miatt pár ital elfogyasztása után nehézségeink lehetnek a beszédben, és romolhat a mozgáskoordinációnk. Ugyanakkor az alkohol, örömérzetet adva, felemeli a dopaminszintet. Ami egyénenként változó: minél erősebb az okozott boldogságérzet, annál nagyobb a kockázata az alkoholizmus kialakulásának.

 

Ez a cikk is érdekelhet

A hazugságoktól hitelesebbnek tűnnek a politikusok

A 2016-os elnökválasztás sem az őszinteség jegyében telt A Trump-pártiak többnyire nem vet…