• Mindenféle implantátum nélkül képes kivételesen nagy pontossággal feldolgozni a néma emberi kommunikációt
  • Olyan a mesterséges intelligencia, mint amikor a bal agyfélteke fordul a jobbhoz vagy fordítva
  • Segíthet kommunikálni a világgal a süket vagy néma embereknek, az autistáknak, a stroke áldozatainak, az ALS-ben szenvedőknek
Ténygyár-tartalom
8 percnyi olvasnivaló
Egy 24 éves egyetemi hallgató kifejlesztett egy olyan, az arcán viselhető eszközt, amelyet az elméjével tud kontrollálni. A kérdés persze az, hogy mihez kezdvele.

Valamikor április elején azMIT-n dolgozó kutatási asszisztens, Arnav Kapur (képünkön) egy rövid videót töltött fel a YouTube-ra. A klipen azt lehet látni, amint különböző helyeken bukkan fel az egyetem épülete körül, valamilyen fehér színű műanyag szerkentyűt illesztve az arcának jobb oldalához.

Miközben zárt ajkakkal rója az utcákat, a belső gondolatai villannak fel a képernyőn. „Mennyi lehet az  idő?” S egy férfihang válaszol: „10:35”. A következő jelenetben Kapurépp egy bodegában vásárol:a képernyőn megjelenik a bevásárlókosarának a tartalma–wc-papír, olasz sertéstekercs, őszibarackkonzerv –,„összesen 10,07 dollár”–mondja a férfihang válaszul a fel nem tett kérdésre.

Kapur 2016-ban érkezett Új-Delhiből az MIT Media Lab-hoz, olyan hordozható eszközök megalkotását megcélozva, amelyek folyamatosan, zökkenőmentesen integrálják a technológiát a tapasztalatunkkal. Nincs többé mobil, nincs képernyőbámulás, nincs csatlakozási probléma.

Valószínűleg az AlterEgo, ez a hangtalan, zajtalan, fülhallgatómentes eszköz, amelyen az elmúlt két év során dolgozott, már épp eleget olvasott a gondolataiban ahhoz, hogy anélkül rendeljen meg számára egy Ubert, hogy egy szó is elhagyná az ajkait.

Jelenlegi változatában Kapur– testvérével, Shreyasszel, néhány évfolyamtársával a Fluid Interfaces részlegnél és Pattie Maes professzorral közösen fejlesztett–szerkentyűje egy 3D-s nyomtatóval előállított, elektromágneses érzékelőkkel ellátott hordozható eszköz, amely körülöleli az arcánakaz egyik oldalát, és Bluetooth segítségével kapcsolja össze azzal, amit Maes professzor Kapur számítógépi agyának nevez.

Nem invazív!

Az eszköz annál az egyszerű oknál fogva minősül radikális megoldásnak, hogy nem invazív– nincs szükség semmiféle implantátumra –, és néma emberi kommunikációt képes feldolgozni, kivételesen nagy pontossággal. Kapurmég egy fontos szempontot kiemel: ez a készülékmás emberek számára gyakorlatilag lehallgathatatlan, láthatatlan.

Kapur hajlamos rá, hogy hosszasan fejtse ki a mondanivalóját, de mivel a találmány révén fokozott médiafigyelem irányul rá, óvatosan bánik a hangzatos kijelentésekkel: „Szenvedélyem a mesterséges intelligencia– mondja. – Úgy gondolom, az emberi társadalom jövője múlik azon, hogyan működünk együtt a gépekkel.”

Az okostelefonok bevezetése óta már 2,5 milliárd ember fordul a számítógépi agyhoz, amikor valahová el kell jutnia, vagy valamit fel kell dolgoznia, kommunikálnia kell más (nyelvet beszélő) emberekkel, vagy egyszerűen elfelejtette, hogy is hívják Missouri fővárosát…A kognitív kiterjesztés a technológia révén a mindennapi élet középpontjává vált. A szerves és a számítógépi agymár most is együtt dolgozik – mondja Kapur –, de még messze nem annyira, mint amire képesek lennének.

Készülékeink kialakításának módja miatt ugyanakkor több dologra nem jut figyelem, mint amekkora az eszköz által nyújtott segítség. Ahhoz, hogy közvetlen kapcsolatba kerüljünk a végtelen információ világával, teljes figyelmünket az adott eszközre kell összpontosítanunk. A képernyő szemkontaktust követel, a telefon fülhallgatót: kiszakítanak bennünket a fizikai világunkból – bele a sajátjukba.

Kapurék viszont egy olyan eszközt tökéletesítenek, amely lehetővé teszi a felhasználóknak, hogy olyan legyen számukraa mesterséges intelligencia, mint amikor a bal agyfélteke fordul a jobbhoz vagy fordítva. Így integrálhatják az emberek minden szinten az internet erejét a gondolkodásukba. Amint a technológia a test természetes kiterjedésévé válik, Kapur szerint megnyílik az út előttünk, hogy jobb emberekké váljunk.

Az emberi test mint vezetékrendszer

Kapur úgy kezdett el gondolni az emberi testre, mint ami nem korlátként, hanem egyfajta vezetékrendszerként viselkedik. Az emberi agy számára egy olyan energiaforrás, amely összetett elektromos neurális hálózatot irányít: vezérli a gondolatainkat és a mozgásunkat. Ha az agy egy ujjunk megmozdulását szeretné elérni, egy ennek megfelelő kódolású elektromos impulzust küld a karba, és az izom az utasítás szerint reagál. Az érzékelők képesek felfogni ezeket az elektromos jeleket, ésaz embernek csak azt kell tudnia, hogy hol és hogyan csapolja le az információt.

Kapur tisztában volt vele, hogy amikor olvasunk valamit, belső artikulációs izmaink mozognak, tudat alatt megalkotják azokat a szavakat, amelyeket látunk. „Amikor az ember hangosan beszél, az agy elektromos utasításokat küld a beszédrendszerben érintett több mint 100 izomra”– magyarázza. A belső vokalizáció–amikor némán olvasunk – egy nagyon legyengített változata ennek a folyamatnak, amelyben csak a belső beszédizomok idegi eredetűek. Ezt a szokást akkor alakítottuk ki, amikor megtanultunk olvasni –megismerve ahangokat, majd hangosan kiejtve az egyes szavakat.

Kapur azon tűnődött, vajon az érzékelők képesek-e felfogni a belső beszéd fizikai megnyilvánulásait – az agyból elinduló apró elektromos impulzusokat– az arc bőrén keresztül, még akkor is, ha az érintett izmok a szájban és a torokban mélyen helyezkednek el – és méghacsak nem is mozognak.

Az AlterEgo eredeti változatában 30 érzékelő volt, ezeket rögzítette az alany arcára és állára, hogy felcsippentse azt a neuromuszkuláris akciót, amikor a kísérlet szereplője a belső hangját használva kommunikált. A saját maguk által írt szoftvereket kalibrálták a jelek elemzése és külön szavakba való alakításuk érdekében.

Csak egy probléma volt: eleinte semmit sem fogtak fel az AlterEgo érzékelői. A néma beszédből kinyerni szándékozott mioelektromos jelek nagyon gyengék voltak.

Kapur áthelyezte az érzékelőket az arc más területeire, megnövelte az érzékenységüket, átdolgozta a szoftvert. Továbbra is semmi. Hosszú, türelmes várakozást követően egy Cambridge-ben töltött estén – Kapur viselte az arcán az eszközt, testvére a számítógép képernyőjére koncentrált – aztán csak megjelent az első pötty a képernyőn (igaz, csak a yes és ano volt a szótárában). Először nem akarták elhinni, újra és újra próbálkoztak egy órán keresztül, de beigazolódott: megvalósult a kapcsolat!

Innen kezdve nem volt megállás! Két éven át tartott a tökéletesítés, finomítás.

Bővül a szókészlet

Miután a készülék elkezdte felvenni a mioelektromos impulzusokat, Kapur egy olyan adatkészlet fejlesztésére összpontosított, amellyel az AlterEgótmeg lehet tanítani arra, hogy felismerje a különböző szavakat leíró jelkészleteket. Fáradságos folyamat volt – valakinek a laboratóriumban kellett ülnie, arcán a készülékkel, és hang nélkül kellett formálnia a szavakat, amíg a számítógép el nem sajátította őket.

Jelenleg az AlterEgo szókészlete 100 szóból áll, beleértve 1-től 9-ig a számokat, valamint olyan parancsokat, mint a hozzáadás, a kivonás, a válasz vagya (telefon)hívás. A jövő legnagyobb feladata ennek a szókészletnek a jelentős bővítése lesz, valamint az, hogy sikerüljön kiaknázni a meglévő technológiában rejlő azt a képességet, amely szerint bizonyos ponton képes szintetizálni az információkat és új szavakat extrapolálni a kontextusból.

Kapur, aki néhány projekten a Harvard Medical Schoolnális dolgozott, különösen fontosnak tartja, hogy a fogyatékkal vagy betegséggelélők segítésérehasználják a technológiát. Az Alzheimer-kórban szenvedő páciensek például memóriatámogatást kaphatnaka készülékkel felszerelkezve. És mivel mikroneurális jeleket észlel, segíthet kommunikálni a világgal a süket vagy néma embereknek, az autistáknak, a stroke áldozatainak, az ALS-ben szenvedőknek, illetve azoknak, akik valamely sérülés vagy betegség folytán megbénultak.

Ez a cikk is érdekelhet

Negyven éve először
nem nőtt a demokráciák
száma a világon

Választás szabadság nélkül: ez lett Magyarországból A Göteborgi Egyetem 3000 szakértő segí…