• Kutatók összefogtak, hogy kiderítsék, ki írta a Beatles dalait 1962 és 1966 között
  • „Valószínű, hogy az In my Life című dalt McCartney írta”
  • „Ami azt jelenti, hogy az In my life elég egyértelműen egy Lennon-dal”
Ténygyár-tartalom
4 percnyi olvasnivaló

A fent idézettekhez hasonló vélemények keringenek a Beatles egyik legismertebb slágeréről. Egy harvardi kutatónak (és nem mellesleg szenvedélyes Beatles-rajongónak) elege lett a találgatásokból. Mark Glickman beszállt az örök kocsmai veszekedések egyik fő témájába: vagyis ki írta a Beatles legjobb dalait? Ezúttal azonban nem borgőzös hangulatban érvelt – a tudományt hívta segítségül.

Egy másik Beatles-rajongóval, a Dalhousie Egyetem matematikaprofesszorával karöltve Glickman feltette a nagy kérdést: John Lennon vagy Paul McCartney írta a legemlékezetesebb Beatles-dalokat?

Ha bővebben érdekel a téma, kattints ide. A rövidebb változat a Harvard statisztikai diákjához, Ryan Songhoz kapcsolódik, aki egy ötlépcsős módszerrel választotta szét a Beatles-dalokat, 1962-től 1966-ig.

„Az ötlet az volt, hogy a dalokat különböző adatstruktúrákká alakítsuk át – írja Glickman. – Gondoljunk bele: ha egy színt felbontunk pirosra, zöldre, kékre, láthatjuk, hogy mindegyik szín különböző mértékben található meg a fő színünkben. Ugyanezt csináltuk a Beatles-nótákkal, amelyek itt persze több mint három komponenssel értékelhetők. Összeségében ezt a módszert követve a dalok 149 alkotóelemből állnak össze.”

Az adathalmazokba tartoztak a gyakran játszott akkordok, az énekesek által énekelt hangok, az akkordváltások, és hogy a dallampárok miként váltakoznak.

„Nézzük a Help című dalt – mondja Glickman. – A ‘When I was younger, so much younger than today’ sornál nem módosul sokat a hangszín. Ugyanaz a hang ismétlődik, és csak kis lépésekben változik. Nem úgy, mint például Paul McCartneynál a Michelle esetében: ‘Michelle, ma belle. Sont les mots qui vont très bien ensemble.’ Itt hangok terén minden össze-vissza van.”

Mindezekből a csapat már elég információval rendelkezett ahhoz, hogy egy újabb háromlépcsős modellt alkalmazzon annak valószínűsítésére, hogy Lennon vagy McCartney írta-e a dalt. És vajon melyik szám lett az első áldozat? Az In my Life az 1965-ös Rubber Soul című albumról, ami a 23. helyen végzett a Rolling Stone The 500 Greatest Songs of All Time listáján.

Míg ez klasszikus Lennon–McCartney-dalként vert gyökeret a köztudatban, igazából a munka oroszlánrészét Lennon végezte el, ezt persze McCartney többször vitatta a múltban. Azonban a Glickman-modell alapján nyugodt szívvel állítható, hogy McCartney rosszul emlékezett.

„Nem jelenthetjük ki, hogy Paul tévedett – inkább csak az mondjuk, hogy a mi modellünk arra enged következtetni, hogy az In my life zenei mintázatai jobban illenek Lennon írási stílusához” – mondja Glickman.

Miután a csapat véglegesítette modelljeit, Glickman kijelentette: lehet, hogy kiadja a teljes listát az általa lebontott dalokról és arról, hogy azokhoz ők milyen modellt tulajdonítottak. Hozzátette, nagy jövőt lát ebben a módszerben: „Ez a technológia kifejleszthető – szögezi le. – Mostantól jobban átláthatjuk a pop történelmét, és feltérképezhetjük a különböző stilisztikai hatások befolyását. Azt is fontolgatjuk, hogy a dalszövegeket használva tökélyre csiszoljuk a valószínűségi előrejelzéseket. Illetve szeretnénk automatizálni az adatgyűjtési folyamatot (ami ennél a kutatásnál teljes mértékben manuális volt), így karakterizálhatjuk a különböző zenészek zenei kompozíciós stílusát.”

És pár év tökélyre csiszolás után, Glickman még mindig a McCartney-csapat tagja. „Általában inkább McCartney-dalokhoz vonzódom, mert szerintem gazdagabb a zenei részletekben – mondja. –Másrészt viszont, azzal a zenével, amit akkoriban Lennon csinált, valószínűleg minden idők legnagyszerűbb popzenei időszakává tette az 1966-67-es éveket (A Day in the Life, Strawberry Fields, I am the Walrus).”

Ez a cikk is érdekelhet

A hazugságoktól hitelesebbnek tűnnek a politikusok

A 2016-os elnökválasztás sem az őszinteség jegyében telt A Trump-pártiak többnyire nem vet…