• A rossz közérzet vagy akár a depresszió sokszor együtt jár a nem megfelelő minőségű alvással
  • Most először mutattak ki idegi kapcsolatot a jelenségek között
  • Ennek jelentős hatása lehet a további kutatásokra és a jövőbeli kezelésekre
Ténygyár-tartalom
2 percnyi olvasnivaló

Régóta közismert tény, hogy a nem megfelelő mennyiségű és minőségű alvás gyakran együtt jár a rossz közérzettel vagy szélsőséges esetben akár a depresszióval is, de a szakembereknek mindeddig nem sikerült kellő pontossággal megmagyarázniuk az összefüggést. Ezt a hiányt pótolták nemrégiben az egyesült királyságbeli Warwick Egyetem kutatói. A kutatás során majdnem tízezer, a depresszió valamilyen formájával küzdő ember agyműködését vizsgálták meg, és ebből a meglehetősen kiterjedt mintából végül sikerült idegi alapú összefüggéseket kimutatniuk.

Az eredmények szerint az agy három különböző területén figyelhető meg különösen szoros kapcsolat. A rövidtávú memóriáért, az énképért és a negatív érzésekért felelős agyterületek magasabb aktivitást mutattak azoknál a személyeknél, akik rendszeresen nem jutottak elegendő alváshoz. A kutatók úgy vélik, hogy a jelenség egyik főbb hatásmechanizmusa – az agyi tevékenység alapján – lényegében abból áll, hogy rossz érzések keringenek az agyban, és az így kialakuló zavar miatt nem tudnak jól aludni a depressziótól szenvedő emberek. Persze amellett, hogy ez a kutatás a depresszió alvást befolyásoló erejét mutatta ki, nem pedig fordítva, a hatások akár egyszerre mindkét irányban is működhetnek, vagyis bebizonyosodott, hogy azok az emberek, akik depresszióval küzdenek, nagyobb valószínűséggel lesznek inszomniásak, nehezebben alszanak el, és azoknál a személyeknél, akik rosszul alszanak, nagyobb eséllyel alakulhat ki szorongás vagy depresszió.

Bár az alvás és a depresszió közötti összefüggést már több mint száz éve kutatják, ezek az új eredmények először mutattak ki idegi alapú kapcsolatot. Ezeket az eredményeket alapul véve a jövőben amellett, hogy a kezelések sokkal eredményesebbek lehetnek, további kutatásokat is célzottabban lehet végezni – annak tükrében, hogy a depresszió világszerte nagyjából háromszázmillió embert érint –, így valószínűleg nagy előrelépésnek nézünk elébe ezen a tudományterületen.

Ez a cikk is érdekelhet

Negyven éve először
nem nőtt a demokráciák
száma a világon

Választás szabadság nélkül: ez lett Magyarországból A Göteborgi Egyetem 3000 szakértő segí…