• Egy olyan sejtből vettek mintát, amely kevéssel korábban programozott sejthalálozáson ment keresztül
  • A sejtek önmegsemmisítő folyamata óránként 2 milliméteres sebességgel terjedt tovább
  • A programozott sejthalál jóval gyakrabban fordul elő, mint gondolnánk
Ténygyár-tartalom
2 percnyi olvasnivaló

Halál! Ez az, ami mindannyiunkkal meg fog történni. Sőt, néhányunkkal többször is. És a Stanford tudósai most voltak képesek meghatározni, hogy milyen gyorsan történik mindez a sejt szintjén.

A folyamat tanulmányozása érdekében a kutatók citoplazmát nyertek ki békák petesejtjeiből, és egy csőbe helyezték. A citoplazma teljes értékű fehérjeként volt jelen a kísérletnél, világító zöld foltok formájában. A kutatók ezután egy olyan sejtből vettek mintát, amely kevéssel korábban programozott sejthalálozáson ment keresztül a cső túlsó végében, és mérték, milyen gyorsan terjed a pusztulás. A sejtek önmegsemmisítő folyamata egy „trigger-hullámmal” kezdődött, és nagyjából óránként 2 milliméteres sebességgel terjedt tovább.

Amikor a halál odaért, a zöld foltok kihunytak. Érdekes módon – a New Scientist szerint – az önpusztítás sokkal gyorsabban ment végbe, mint amekkora sebességgel maga a kivonat mozgott a csőben, vagyis a halál sokkal gyorsabban kaszált, mint az óránkénti két milliméter.

A programozott sejthalál egy kicsit bonyolultabb, mint amit „azonnali halálként” szokás emlegetni – vagyis amikor egy billenőkapcsoló átállítását rendeljük hozzá a villanyoltás pillanatához –, és jóval gyakrabban fordul elő, mint gondolnánk. Elég ránéznünk a kezünkre, és jól látható a réges-régen még az anyaméhben elindult programozott sejthalálozási folyamat eredménye. Az első trimeszter vége felé a sejtek, amelyek addig együtt tartották a kezeinket, különváltak – egyébként úszóhártyáink lennének. Ez a rák esetében is megfigyelhető.

A teljes tanulmány itt olvasható, egy különösen szárazra sikerült Wikipedia-oldal pedig itt foglalja össze a tudnivalókat a sejthalálról.

 

[fotó: A human egg cell (Emberi petesejt), Dennis Kunkel Microscopy/Science Photo Library]

Ez a cikk is érdekelhet

Negyven éve először
nem nőtt a demokráciák
száma a világon

Választás szabadság nélkül: ez lett Magyarországból A Göteborgi Egyetem 3000 szakértő segí…