• Mi aggasztja a világot? – erre a kérdésre kereste a választ az Ipsos közvélemény-kutató
  • A magyarok az egészségügy, illetve a szegénység miatt aggódnak jobban, mint bárki más
  • Többségünk nem fél viszont a bevándorlástól és a terrorizmustól
Ténygyár-tartalom
6 percnyi olvasnivaló

Katasztrofális helyzetben van az egészségügy a magyarok szerint – erről árulkodik az Ipsos 28 országban végzett reprezentatív felmérése. A közvélemény-kutató cég szerint egyetlen államban sem aggódnak annyira az egészségügy helyzete miatt, mint Magyarországon: nálunk tízből hét ember említette a legsúlyosabb három probléma között a gyógyulás feltételeit. A kutatás arról tanúskodik, hogy nincs más olyan ország, ahol ennyire súlyosnak tartanák az emberek az egészségügy helyzetét, 40% feletti arányt is csak három államban (Lengyelország 56%, Brazília 45%, Egyesült Királyság 44%) mértek. A világ, illetve a felmérésben részt vett 28 ország lakosságának összesen kevesebb, mint negyede (24%) sorolta az egészségügy állapotát a legsúlyosabb gondok közé, világosan látszik tehát, hogy a magyarokat kirívóan aggasztja ez a téma.

Hasonlóan egyébként a szegénységhez és a társadalmi egyenetlenségekhez, amely a magyarok 57%-a szerint tartozik az ország súlyos gondjai közé – ennél többen csak a valóban kirívóan egyenlőtlen Oroszországban (64%) érzik gondnak az elszegényedést és a növekvő vagyoni különbségeket. Érdekes, hogy a szegénység meglehetősen kevéssé aggaszt olyan országokat, mint a gazdag és nagyon kiterjedt szociális rendszerrel rendelkező Svédország, a gazdag, de nagy különbségeket felvonultató Egyesült Államok, valamint az olyan egyenlőtlen államokat, mint Malajzia. Ezzel szemben például az erős jólétben élő németek 45%-a tartja problematikusnak az elszegényedést saját hazájában – igaz, a magyaroktól így is több mint 10 százalékkal maradnak el.

Bár a 2018 áprilisi választási eredmény nem ezt sugallja, a magyarok általában is igen elégedetlenek azzal, amilyen irányba Magyarországon mennek a dolgok. Azzal, hogy a magyarok mintegy háromnegyede (74%) szerint rossz az irány, jócskán megelőzzük a világátlagot (56%), és csupán Brazília, Peru és Dél-Afrika lakosai látják borúsabban a helyzetet. Ezzel szemben a szemünk előtt világhatalommá váló Kínában a fokozódó elnyomás ellenére is 91% elégedett, ahogy Szaúd-Arábia, Dél-Korea, Malajzia, Szerbia, Chile és Kanada lakóinak többsége is azt gondolja, hogy jó irányba haladnak a dolgok az országában.

Általánosságban elmondható, hogy a fejlett országokban nem túl jó a közhangulat. A fent említett Kanada és Dél-Korea mellett még az olaszok látnak pozitív tendenciákat, akik Giuseppe Conte miniszterelnökké választásának hónapjában 13 százalékkal lettek elégedettebbek, mint egy hónappal korábban voltak. Nemcsak Olaszországban, hanem Mexikóban is a választási eredmény lendített az elégedettségen, kérdés persze, hogy a populista kormányfők meddig tudják fenntartani ezt a számukra kedvező állapotot.

A legsúlyosabb probléma világszerte a munkanélküliség, a szegénység, a bűnözés és a politikai korrupció volt –ezeket az összes megkérdezett 32-33 százaléka sorolta hazájának három legaggasztóbb gondja közé. Az egészségügy és az oktatás az emberek ötöde szerint jelent komoly problémát hazájában, míg például a klímaváltozás miatt csak 10 százalék, a szélsőségek előretörése miatt pedig csak 9% aggódik. A magyar bankokról nem sok jót mond, hogy a hitelhez jutás problémáját a vizsgált 28 ország közül a magyarok tartják a legfontosabbnak – nálunk 8 százalék említette, míg a világátlag csupán 2 százalék.

Nem igazán aggódnak viszont a magyarok az adók, a terrorizmus és a bevándorlás miatt. Míg előbbire ráfoghatjuk, hogy az elmúlt időszakban a kormány hajtott végre néhány adócsökkentést – több adónem bevezetése mellett –, az igen meglepőnek tűnik, hogy egy bevándorlásra felépített, lényegében 2015 óta folyamatosan tartó országos kampányt követően a magyarok nem tartanak a migrációtól vagy a kormánypárti sajtóban a migrációval rendszeresen összekapcsolt terrorizmustól. A jelenségnek több magyarázata is lehet. Az első, hogy a magyarok félnek ugyan a bevándorlástól, de egyértelműen nagyobb problémának tartják az egészségügy helyzetét, a politikai korrupciót vagy az elszegényedést. Lehetséges az is, hogy a magyarok bíznak a kormány idegenellenes politikájában, és ezért nem tartanak a bevándorlástól. De elképzelhető az is, hogy hazánk fiai és lányai annak ellenére szavaztak nagy arányban a kormánypártra, hogy annak elsődleges témája nem igazán érdekli őket.

 

Ez a cikk is érdekelhet

A hazugságoktól hitelesebbnek tűnnek a politikusok

A 2016-os elnökválasztás sem az őszinteség jegyében telt A Trump-pártiak többnyire nem vet…