• Amerikai kutatók tanulmánya szerint az elmúlt tíz évben a digitális média használata megduplázódott a fiatalok körében
  • Moziba is sokkal kevesebben járnak
  • A legmegdöbbentőbb mégis az olvasás helyzete
Ténygyár-tartalom
3 percnyi olvasnivaló


„A mai fiatalok nem olvasnak eleget.” Ismerősen hangzik? A könyvek fontosak az életben és a művelődésben, a szókincs gyarapításában, a gondolkodás formálásában és a morális értékek átadásában, manapság mégis úgy tűnik, elfeledésre vannak ítélve. Hiszen a közösségi oldalak átvették a szerepüket az időtöltésben, megelőzve a televíziót is.
Egy negyven évet (1976–2016) felölelő amerikai tanulmányban a kutatók a fiatalok médiafogyasztását vizsgálták. A digitális média használata 2006 óta növekszik drasztikusan, tíz év alatt megduplázódott, és már napi hat órát tesz ki átlagban egy fiatal életéből. (Ebbe csak a közösségi oldalak, a chatelés és az „online vagyok” jelenség tartozik bele, ezen felül akár több tényező is ide tartozhat még.) A digitális aktivitáson belül persze a közösségi oldalak a leggyakoribbak, manapság már egy tizenkettedikes mindennap legalább egyszer látogatja ezeket. A másik népszerű időtöltés a videójáték, amely napi átlag másfél órára növekedett, emellett pedig tízből egy gyerek legalább 40 órát tölt hetente a gép előtt.

Minek a kárára történik ez? A moziba járás már korántsem annyira népszerű Amerikában a fiatalok körében, mint korábban. Míg régebben 70% állította azt, hogy legalább havonta egyszer moziba ment, mára ez csak 50%. A kutatók szerint nem a VHS és a DVD megjelenése okozta ezt a csökkenést, a mozizás ugyanis a ’70-es években is olyan népszerű volt, mint a kétezres években. Akkor kezdett csökkenni ez a tevékenység, amikor megjelentek az első olyan online streaming-szolgáltatók, mint a Netflix 2007-ben.

Persze nemcsak a mozi területéről vette el a digitális média az időt, hanem a barátoktól is. A mai fiatalok kevesebbet találkoznak a barátaikkal, mint az előző generációk. Miért is tennék? Hiszen online bármikor elérik őket, és folyamatos kapcsolatban lehetnek akkor is, ha egyikük éppen a világ másik végén nyaral.
A legnagyobb csökkenés mégis az olvasásnál figyelhető meg. 1980-ban a tizenkettedikesek 60%-a mondta azt, hogy olvasott olyan könyvet, újságot vagy folyóiratot mindennap, amelyik nem az iskolához kapcsolódott, 2016-ra pedig ez 16%-ra zuhant. (Pedig ma már ezek is elérhetőek digitális formátumban.) Megháromszorozódott az olyan fiatalok száma, akik nem olvastak az elmúlt évben időtöltésként könyvet. Három gyerek közül egy biztosan nem olvas szórakozásból egyáltalán.
A mai fiatalok olvasnak ugyan, de széttöredezettebben, mint a korábbi generációk: Rövid szövegeket, Instagram-posztokat, nem pedig olyan olvasmányokat, amelyek segítenének nekik a kritikus gondolkodás kialakításában. Ez persze a felsősoktatási jelentkezésre és eredményességre is hatással van, hiszen az, aki nincs hozzászokva az olvasáshoz, nehezen tart lépést egy szemeszter tananyagmennyiségével.
Mit tudunk tenni? Az okos eszközök elvétele nem megoldás. A mobiltelefonok és tabletek ugyanis kulcsszerepet töltenek be a fiatalok szocializációjában. Ez viszont nem jelenti azt, hogy állandóan használniuk kéne. Tehát az egyik út a korlátozás. Használja. mondjuk, két órán át naponta. A többi időt pedig töltheti a fiatal a barátaival a városban vagy mozizással este, esetleg olvashat egy jó könyvet.

Ez a cikk is érdekelhet

A hazugságoktól hitelesebbnek tűnnek a politikusok

A 2016-os elnökválasztás sem az őszinteség jegyében telt A Trump-pártiak többnyire nem vet…