• Az anyagcserénk fontos jellemzője a testünknek, azonban léteznek félreértések vele kapcsolatban
  • A szervezetünk alapvető működéséhez a kalóriák 60−80%-ának elégetése kell. A maradékot teszi ki a testedzés és az emésztés
  • A gyors és drasztikus diéták nem vezetnek jó eredményre, a fokozatosság annál inkább
Ténygyár-tartalom
4 percnyi olvasnivaló

Az egyik tévhitünk az, hogy irányíthatjuk, befolyásolhatjuk a működését, mintha egy szervről, mondjuk, a szívünkről lenne szó. Azonban az anyagcsere a testünk minden sejtjében végbemegy. E folyamat során a bevitt kalóriák energiává alakulnak, amelyek életben tartják a szervezetet. Ha nem csinálunk éppen semmit, az anyagcserénk akkor is működik, az elégetett energiáért pedig félig a legfontosabb szerveink (agy, máj, vese, szív) és félig az emésztőrendszerünk, illetve az izmaink felelnek. Tehát edzéssel és táplálkozással csak egy részét tudjuk alakítani az anyagcserénknek.

Egy másik félreértés az előbbiek alapján, hogy miképpen is oszlik meg az elégetett kalória. Ez nemenként változó ugyan, de csak minimális mértékben. Hacsak nem vagyunk élsportolók, vagy végzünk kemény fizikai munkát, akkor az edzések csupán egy töredékét teszik ki (10−30%-ot), az emésztés általában 10%-ot, míg a többi kalóriát a szervezetünk alapvető működése során égeti el. Ezért van az, hogy a testedzések kisebb súlyveszteséget okoznak.

Az igaz, hogy léteznek gyors anyagcseréjű emberek, akik ehetnek azt, amit akarnak, de nem híznak el, míg mások egy-két kisiklás miatt is súlyt szednek fel. Azonban a kutatók nem tudják ennek okait. Vannak előrejelzők a metabolizmus gyorsaságára, mint az izmok és a zsír aránya, a kor és a genetika, de ezek kapcsolata némileg tisztázatlan.

Az öregedés lassítja az anyagcserét, ez pedig már 18 évesen megkezdődik. Azonban ennek okait sem ismerik a kutatók. Hiszen minden más körülbelül változatlan maradhat, de az energiabevitelt folyamatosan csökkenteni kell, ha tartani akarjuk a súlyunkat.

Az ötödik tévhit az, hogy fel tudjuk pörgetni az anyagcserénket. Vannak ugyan olyan élelmiszerek, mint a kávé és egyes fűszerek, amelyek képesek felgyorsítani a folyamatot, de a különbség kismértékű és rövid élettartamú. Az izomtömeg növelése azonban segíthet, hiszen ezáltal több energiát éget el alaphelyzetben is a szervezetünk. Ez azonban kétélű fegyver, hiszen a gyorsabb anyagcsere nagyobb energiabevitelt is követel meg, így meg kell küzdenünk az éhségérzettel, és ha ez nem sikerül, gyakorlatilag ugyanott vagyunk, mint korábban.

Egy másik feltételezés az, hogy a diéták lelassíthatják az anyagcserénket. Azonban ez egy olyan út, amely nem célravezető. Bár nagyobb súlyvesztés esetén kevesebb energiára van szükségünk a működéshez, így az anyagcsere ténylegesen lelassul, de ez hosszú távra szól, tehát a diéta befejezése után is megmarad. Így ha visszatérünk a megszokott táplálkozásunkhoz, több energiát viszünk be, mint szükséges, a kilókat pedig visszaszedjük. A testünknek ugyanis kell egy kis idő ahhoz, hogy hozzászokjon a megváltozott súlyhoz. Ezt azonban nehéz elérni, mivel a szervezetünk a súly csökkenését erősebben akadályozza, mint a növekedését. A megoldás erre a helyzetre a lassú, fokozatos súlyvesztés, nem pedig az, hogy drasztikus eszközökhöz nyúlunk.

A lelassulás okai tisztázatlanok. Feltételezik az emberek azt, hogy az éhezésre felkészülve raktározunk, és ennek van genetikai eredete is, a történelem korábbi éhínségei miatt alakult ki ez a mechanizmus. Azonban ha ez így lenne, akkor a legtöbben elhízottak lennénk. De nem ez a helyzet. Mégis hogy lehetséges, hogy bár mindenkinek az őseit érintették az éhínségek, az elhízottság mégsem olyan elterjedt a társadalmakban, mint kellene? Úgy, hogy nem ez a helyes válasz. A genetikai adottságaink többtényezős, komplex rendszer alapján jöttek létre és változnak meg. Például a gyakori lakhelyváltoztatás őseinknél ugyanúgy szerepet játszik, mint a más génekkel való interakció.

A nyolcadik tévhit az, hogy lassú anyagcserével eredménytelenül próbálnánk súlyt veszteni. Bár nehéz, és kalóriaszámlálással, rendszeres testedzéssel jár, de csak a lustaság állna az utunkba, ugyanis még a séta is elegendő, ha lelkiismeretesen végezzük.

Egy érdekes tény a végére: A kolibriknak van a leggyorsabb anyagcseréjük. Pedig cukor alapú élelemet fogyasztanak, mégis olyan gyorsasággal égetik el azt, hogy még ez sem számít. Tanulmányozásuk segíthet az emberi anyagcsere jobb megértésében.

Ez a cikk is érdekelhet

Amerikában bízik,
Trumpban nem
a magyarok többsége

• A magyarok többségének kedvező véleménye van az Egyesült Államokban • Tízből hét magyar …