• A Journal of Cognitive Neuroscience című folyóiratban megjelent az új kutatás
  • A kutatók arra voltak kíváncsiak, hogy hogyan azonosítható egy úgynevezett narratív csomópont az agyban
  • Az agyi eredmények azt mutatják, hogy az emberek a narratívát erősen karakterközpontú szempontból közelítik meg
Ténygyár-tartalom
3 percnyi olvasnivaló

Az emberek már évezredek óta mesélnek történeteket, hogy megosszák másokkal személyes tapasztalataikat, érzéseiket. Most a McMaster University pszichológusai megpróbálták feltárni azokat az agyi mechanizmusokat, amelyek kommunikáció során lépnek működésbe.

A Journal of Cognitive Neuroscience című folyóiratban megjelent új kutatás szerint bárhogy is adjuk át a történetet (szavakkal, gesztusokkal, rajzokkal), az agyunk mindig a karakterekre fókuszál leginkább, ezen belül pedig a főszereplők gondolataira és érzéseire összpontosít.

„Mindennap mesélünk történeteket – magyarázza Steven Brown, a tanulmány vezető szerzője, aki a McMaster Egyetemen működő NeuroArts Lab vezetője, illetve a Pszichológiai, Idegtudományi és Viselkedési Tanszék docense. – Ahogy a szépirodalmi történeteknél, itt is a szereplők bőrébe bújunk, és magunkévá tesszük a történetet”.

A kutatók arra voltak kíváncsiak, hogy hogyan kommunikáljuk az ötleteinket három különböző kifejezésmóddal, és hogyan azonosítható egy úgynevezett narratív csomópont az agyban.

A vizsgálat során a kutatók a résztvevők agyát az fMRI segítségével vizsgálták, és rövid címsorokkal sztorikat mutattak be nekik. Például: „A sebész ollót talál a beteg testében” vagy „A halász kimenti a fiút a jéghideg tóból”. Ezek után azt kérték tőlük, hogy meséljék el a történeteket szóban, gesztusokkal vagy rajzolva, ahogy azt a Pictionary játékban teszik. Az illusztrációkat egy MRI-kompatibilis rajztablettel készítették, lehetővé téve a résztvevők számára, hogy megnézzék műveiket.

A kutatók azt találták, hogy függetlenül attól, milyen történetmesélési módot használtak a résztvevők, az aktivált agyhálózatok voltak a „gondolkodáselmélet” hálózatai, amelyet a karakter szándékai, motivációi, hiedelmei, érzelmei és akciói befolyásoltak.

„Arisztotelész már 2300 évvel ezelőtt azt állította, hogy a cselekmény a történetmesélés legfontosabb része, a karakterek csupán másodlagosak – mondja Brown. – Az agyi eredmények azt mutatják, hogy az emberek a narratívát erősen karakterközpontú szempontból közelítik meg, és a történet főszereplőjének főleg mentális állapotára összpontosítanak.”

Ezek után a kutatók azt remélik, hogy összehasonlíthatják majd a narrációt a cselekménnyel, hogy meghatározzák, mi történik, amikor egyes szám harmadik személyben mesélünk vagy ábrázoljuk a karaktert.

Ez a cikk is érdekelhet

A magyarok a családtagjaiknak
hisznek, nem a kormánynak

A magyarok többsége nem tartja demokratikusnak Magyarországot, nem bízik a politikai rends…