• A magyarok többségének kedvező véleménye van az Egyesült Államokban
• Tízből hét magyar ugyanakkor nem bízik abban, hogy Trump elnök helyesen cselekszik, amikor nemzetközi ügyekben jár el
• Európa többsége azt gondolja, az USA kevésbé tiszteli saját állampolgárainak jogait, mint korábban – a magyarokra és lengyelekre azonban ez nem igaz

Ténygyár-tartalom
8 percnyi olvasnivaló

Az amerikai Pew Research Center Donald Trump elnökké választásának második évfordulóján 25 országra kiterjedő felmérést készített arról, hogyan látják az Egyesült Államok és Trump elnök szerepét a világ különböző országaiban. A kutatást Magyarországon is elvégezték, ezért kiválóan összehasonlítható adatokat kaptunk arról, hogy mennyire tér el a magyarok Trump- és Amerika-képe attól, ahogy Európában és más földrészeken látják a világ legnagyobb gazdasági-katonai hatalmát és annak elnökét.

Összességében elmondható, hogy Obamában sokkal jobban bízott a világ, mint a jelenleg regnáló elnökben. A különbség mértéke is óriási: míg Barack Obama 2009 és 2016 között rendre 60% feletti bizalommal bírt a világban, Trumpnál ez az arány 27 százalék, tízből tehát hét ember nem bízik abban, hogy a jelenlegi amerikai elnök helyesen jár el a világ ügyeiben. Magyarországon ezt a kérdést először 2016-ban tették fel a Pew Research kutatói: Obamáról a magyarok 58 százaléka gondolta, hogy helyesen cselekszik a világ ügyeit intézve, Trumpról tavaly 29, idén 31 százalék. Az amerikai vezetők számára ennél elgondolkodhatóbb lehet, hogy az Egyesült Államok legfontosabb szövetségesei katasztrofális véleménnyel vannak Trumpról: a németek csupán tizede bízik Trumpban, a franciáknál 9 százalék ez az arány, de Kanadában és Mexikóban is erős kisebbségben vannak az amerikai elnök támogatói.

Az Egyesült Államokról a világ pontosan felének van kedvező véleménye, 43 százalék fogalmazott meg kedvezőtlen véleményt, 7 százalék pedig nem válaszolt. A legnegatívabban hagyományosan az oroszok és a gazdasági válságot követően a görögök látják az Egyesült Államokat. A magyarok inkább pozitívan gondolnak az Egyesült Államokra, 63 százalékunk fogalmazott meg kedvező véleményt. Ami érdekes, hogy ez a szám semmit sem változott az Obama-elnökség vége óta: 2016-ban szinte hajszálpontosan ennyi: 62, egy évvel később pedig szintén 63 százalék nyilatkozott kedvezően az Államokról.

Az amerikai imázs a legjobban (nem annyira meglepő módon) Mexikóban romlott, de húsz százaléknál is többet esett az Amerikát pozitívan megítélők aránya Hollandiában, Németországban, Kanadában, Svédországban, Franciaországban, Olaszországban és Indonéziában is. Csupán három nemzet fiai-lányai gondolnak jobbat Trump, mint Obama Amerikájáról: e három ország Oroszország (+11 százalék), Kenya (+7 százalék) és Izrael (+2 százalék). Az egyetlen szempont, aminek örülhetnek a tengeren túl, az, hogy a fiatalok többnyire jobbnak ítélik meg az Egyesült Államok szerepét, mint az idősebbek. Az új generáció tehát nem esett kétségbe Trumptól.

A kutatás során arról is megkérdezték az embereket, mit gondolnak, tiszteli-e az amerikai kormány saját állampolgárainak jogait. A legtöbben Lengyelországban (67%) és Magyarországon (64%) feleltek igennel Európából, a legkevesebben Spanyolországban (31%) és Németországban (35%) értenek egyet ezzel az állítással. A Trump-elnökség egyértelműen rontott e tekintetben az ország megítélésén. A megkérdezett 25 ország polgárainak többsége emellett úgy látja, hogy az Egyesült Államok kevesebbet tesz a világ problémáinak megoldásáért, mint korábban – ebben egyébként a magyarok is egyetértenek a többséggel.

Az is kiderült a kutatásból, hogy a világon igen kevesen gondolják már Amerikát a Föld „jó rendőrének”: csupán az emberek 18%-a válaszolt igennel arra a kérdésre, hogy az Egyesült Államok politikai döntései során „jelentős mértékben” figyelembe veszi országának érdekét. A lengyelek 38%-a kiemelkedő adat, de például a magyarok csupán 17%-a érzi azt, hogy az amerikaiak politikája képviselné Magyarország érdekeit. Az afrikai országok, illetve a Fülöp-szigetek és Izrael lakói viszont 50% felett érzékelték az amerikai támogatást.

A kutatók arra is kíváncsiak voltak, hogyan látják a válaszadók saját országuk és az Egyesült Államok kapcsolatát. Az eredmények óriási megosztottságot tükröznek: Izrael, Dél-Korea, a felmérésben részt vevő afrikai államok (Kenya, Nigéria és a Dél-Afrikai Köztársaság) többsége javulást érez, míg a nyugat-európai államok polgárai úgy vélik, inkább romlott saját hazájuk és az amerikaiak kapcsolata az elmúlt évben. Magyarországon e tekintetben az emberek nem éreznek érdemi változást: 21 százalék szerint javult, 23 százalék szerint romlott, 50 százalék szerint pedig ugyanolyan maradt a két ország viszonya.

 

Ez a cikk is érdekelhet

Negyven éve először
nem nőtt a demokráciák
száma a világon

Választás szabadság nélkül: ez lett Magyarországból A Göteborgi Egyetem 3000 szakértő segí…