• 41 ország közül végzett az utolsó előtti helyen hazánk a tekintélyes német alapítvány fenntartható kormányzást vizsgáló kutatásában
  • A Bertelsmann szerint súlyosan romlik a magyar demokrácia állapota, minden fontosabb döntést Orbán Viktor hoz meg
  • A németek a magyar gazdasági növekedéstől sincsenek elszállva: szerintük ez elsősorban az EU-támogatásnak köszönhető, és annak, hogy nagyon mélyről indultunk
Ténygyár-tartalom
8 percnyi olvasnivaló

A tekintélyes német Bertelsmann Alapítvány 41 fejlett ország demokráciájának minőségét vizsgálta legújabb, a fenntartható kormányzásról szóló kutatásában. A Magyarországról alkotott kép lesújtó – hazánk a legrosszabbul teljesítő három ország között szerepel mind a demokrácia, mind a „jó kormányzás” tekintetében a nyílt diktatúrába forduló Törökország és a Magyarországhoz hasonlóan sokat kritizált Lengyelország mellett. Az alapítvány kutatói szerint összességében is romlott a demokrácia állapota az Európai Unió és a fejlett országokat tömörítő OECD államaiban, azonban a fenti három országban kiemelkedően súlyosak a problémák. Nem lehet büszke az elmúlt évek fejleményeire az Egyesült Államok és Mexikó sem. A legjobb minőségű demokráciák Németország, Svájc és a skandináv államok lettek.

A kutatást vezető Daniel Schraad-Tischler szerint különösen aggasztó, hogy Magyarországon, Törökországban és Lengyelországban annak ellenére nőtt a kormányba vetett bizalom, hogy a kormányzás és a demokrácia minősége kifejezetten romlott. A tanulmány társszerzője szerint ez jelentheti azt is, hogy a fenti országokban a demokratikus értékrend nem volt képes gyökeret verni a társadalom többségében. Hazánk különösen gyengén teljesített a kutatás szerint: 41 ország közül – a nemrég Magyarországra látogató Erdogan vezette Törökországot megelőzve – Magyarország az utolsó előtti helyet szerezte meg. Ennek elsődleges oka, hogy a Bertelsmann Alapítvány szerint a magyar kormány nem a társadalmi konfliktusok csökkentésén, hanem azok kiélezésén dolgozott az elmúlt években.

Magyarországon ennek a romlásnak köszönhetően a jogbiztonság szintje ugyanolyan alacsony, mint a sokak által már nyílt diktatúrának tekintett Törökországban. Ennek oka többek közt, hogy a kormány egyoldalú és manipulált konzultációkat folytat, a kormánypárt a törvényhozás során nem egyeztet az érintett szereplőkkel, politikai hűség alapján osztogatja a pozíciókat, és olyan sebességgel fogad el törvényeket, amelyek nagyban nehezítik a változásokra való felkészülést és a jogszabályok betartását. Emellett Magyarország szándékosan hagyja figyelmen kívül a kormányzati politikával szemben kritikus nemzetközi szervezetek ajánlásainak végrehajtását, és kifejezett hadjáratot folytat a civil szervezetekkel szemben. A Bertelsmann problémásnak tartja, hogy a hagyományos (nem online) média 90%-a a kormánypárt vagy kormányközeli oligarchák kezében van, hogy a népszavazási kezdeményezéseket visszautasítják a választási felügyeletért felelős szervek, de megemlítik a menekült-, civil- és Soros-ellenes kampányokat is.

Szintén fontos kritika volt Magyarország kormányával szemben, hogy a végrehajtás nem elszámoltatható, azaz a politikai hibáknak és problémáknak nincsenek következményeik. Az alapítvány megjegyzi: lényegében Orbán Viktor egy személyben hoz meg minden fontosabb döntést az országban, aminek nincs sok köze a demokratikus működéshez. Többek közt ennek is az eredménye, hogy 41 ország közül Magyarország szakpolitikai teljesítmény tekintetében a 34., a gazdaságpolitikai hatékonyságot vizsgálva 37., a társadalompolitikában 38. helyen végzett. Utóbbi különösen a részletek miatt aggasztó: a Bertelsmann elemzői szerint az oktatásból való forráskivonások és a központosítás miatt romlott a magyar diákok teljesítménye, a szegénység egyre növekszik. Nem segítenek a konfliktusmentes, békés társadalom megteremtésében a kifejezetten idegengyűlölő kormányzati kampányok sem. Az egészségügy állapota is romlik, nincs megfelelő vezetés e téren, magas a korrupció és a kórházak adóssága, és komoly problémákat okoz, hogy az egészségügyben dolgozók a jobban fizető nyugati országokban találnak állást.

Talán érdekes lehet, hogy a beinduló gazdasági növekedés ellenére miért maradt le jelentősen Magyarország az élvonaltól a gazdasági mutatók terén is. A Bertelsmann nincs elragadtatva a magyar gazdaság teljesítményétől: az alapítvány elemzői szerint a magas növekedés elsősorban annak köszönhető, hogy Magyarország igen mélyről indult, azonban megjegyzik, hogy magas az államadósság, a növekedés jelentős része az Európai Uniótól – tehát a nyugati adófizetőktől – kapott támogatásoknak köszönhető, a munkanélküliség pedig főként a közmunkaprogram révén csökkent, ahonnan alig van átjárás a valós, piaci alapon működő munkaerőpiacra. A Bertelsmann nem nevezhető kifejezetten piac- és kapitalizmusellenes alapítványnak, azt azonban még ők is megjegyzik, hogy a Fidesz által végrehajtott adócsökkentések elsődleges kedvezményezettjei nem „az emberek”, hanem a nagy, sok esetben multinacionális cégek voltak.

Egyedül a környezetvédelem tekintetében sikerült Magyarországnak legalább a középmezőnyben (18. helyezés) végeznie a fejlettebb országok között – ennek elsődleges oka, hogy hazánk tartja magát az e tekintetben meglehetősen szigorú uniós előírásokhoz. Problémaként a Bertelsmann a helytelen hulladékkezelést és az ivóvízszennyezést említi, illetve azt, hogy a budapesti építkezések számtalan fa kivágásához vezettek.

 

Ez a cikk is érdekelhet

Negyven éve először
nem nőtt a demokráciák
száma a világon

Választás szabadság nélkül: ez lett Magyarországból A Göteborgi Egyetem 3000 szakértő segí…