• Azok az olvasók a legelfogultabbak, akik a leginkább bizalmatlanok a médiával szemben, és szélsőségesebb politikai nézeteket vallanak.
  • Az amerikaiak egyre bizalmatlanabbak az elfogult hírekkel szemben, de aggódniuk kell a saját részrehajlásuk miatt is
  • A Trump-pártiak is kevésbé elfogultak, mint azok, akik „nagyon liberálisak”
Ténygyár-tartalom
8 percnyi olvasnivaló

Az újabb kutatások szerint a fogyasztók által magukkal hozott előítéletek torzítják a hír tartalmának értékelését, és általában éppen azok az olvasók a legbizalmatlanabbak a média iránt, akik a leginkább elfogultak valamilyen irányban.

A bizonyítékok arra is utalnak, hogy azok az emberek vannak jobban kitéve az elfogultság veszélyének, akik rendszeresen szélsőséges forrásokhoz fordulnak – a politikai mérsékelt hangokat kevésbé részesítve előnyben.

Hogyan érhető tetten az elfogultság?

A társadalomtudósok számos módot dolgoztak ki az elfogultság kutatására, amelyről közismert, hogy igen nehéz mérni. Egy híres tanulmányban két közgazdász, Claudia Goldin és Cecilia Rouse hozott példát a megoldásra: úgy találták, hogy a városi zenekarokba felvételt nyert nők aránya jelentősen megnőtt akkor, amikor az értékelőket megakadályozták abban, hogy személyesen találkozzanak a meghallgatásra jelentkezőkkel, és csak a nyújtott teljesítményre hagyatkozhattak az elbírálásnál.

A diszkriminációra vonatkozó tanulság, ami ebből és egy sor hasonló kutatásból levonható, az, hogy az irreleváns információ visszatartása jelentősen befolyásolhatja az ítélőképességet. Így a tudósok között elsöprő többsége alakult ki azoknak, akik szerint a szakértői értékeléseknek vak vizsgálatokon kell alapulniuk.

2017-ben ebben a témában lépett partnerségre a Gallup és a Knight Foundation, hogy egy nagyobb kutatási kezdeményezés részeként kísérleti hírteret hozzanak létre. A platform különböző médiumoktól szerzett cikkeket és más tartalmakat gyűjtött össze, a Gallup szakértői véletlenszerűen kiválasztott mintán igyekeztek értékeltetni a tartalom megbízhatóságát.

A résztvevők felének nem volt lehetősége megtudni, honnan származik a hír – csak a tartalmat olvashatták, a másik fele tipikus weboldalas anyagként ismerhette meg a forrást. Összesen 3 081 ember értékelt 1 645 különböző forrásból származó cikket.

A Gallup és a Knight által közzétett eredmények szerint a vak csoport bizalma jóval erősebb volt a hír iránt. Azok a republikánus párttal azonosuló válaszadók, akik balos médiát is olvasnak, mint a The New York Times vagy a Vox, anélkül, hogy tudták volna, honnan származik a hír, sokkal megbízhatóbbnak ítélték meg, mint az a csoport, amelyik ismerhette a forrást.

 A médiával szembeni elfogultság mérése politikai nézetek alapján

 A szélsőségesebb politikai nézeteket vallók hajlamosabbak elfogultabban értékelni a híreket.

Az egyes csoportok nagyfokú elfogultságának százalékos aránya

Erősen konzervatívok 42,9

Erősen liberálisok 42,8

Trump-támogatók 39,2

Konzervatívok 38,9

Republikánusok 38,6

Demokraták 35,7

Függetlenek 35,4

Liberálisok 33,4

Trump-ellenesek 32,8

Baloldaliak 32,4

Jobboldaliak 31,6

Ideológiailag mérsékeltek 31,3

Hasonlóan alakult a helyzet a Demokratikus Párt híveinek a körében is: akik a Fox News-szerűként érzékelt jobboldali médiahírt olvasva magasabbra értékelték azt, amikor nem ismerték a forrást.

Ezek az adatok két újfajta dolgot is mérhetővé tesznek: a lényegesen pártatlanabb vakon értékelők bizalmát e cikkek iránt, összehasonlítva az olyan semleges médiafogyasztók értékelésével, akik számára lehetővé tették a forrás megismerését.

Az adott csoportban lévők esetében az egyéni elfogultságot az iskolai osztályzáshoz hasonlóan értékelték 1-tő 5-ig, 0,5 pontos lépésekben.

Kiket fenyeget a leginkább az elfogultság veszélye?

Az adott csoporton belül a híreket olvasók 35 százalékánál tapasztaltak a kutatók kifejezetten nagy előítéletet – ami azt jelenti, hogy a (vakon hírt olvasó) kontrollcsoporthoz képest 1,5 ponttal tért el náluk az egyes cikkekkel szembeni bizalmat kifejezni hivatott érték az 1-5 pontos skálán.

Nem meglepő, hogy a szélsőségesebb politikai nézeteket vallók azok, akik hajlamosabbak elfogultabban értékelni a híreket. Azok, akik szélsőségesen liberálisként vagy szélsőségesen konzervatívként jellemezték politikai nézeteiket, előítélettel viszonyultak az általuk értékelt cikkek 43 százaléka iránt, míg azoknál, akik a mérsékeltek táborához tartoztak, csak 31 százaléknyi elfogultság volt tetten érhető. Hasonlóképpen azokhoz, akik hajlottak ugyan valamelyik párt irányvonalával szimpatizálni, de nem azonosultak azzal teljesen.

Az adatok azt is sugallják, hogy Trump elnök támogatói elfogultabbak az újságcikkek értékelésénél, mint azok, akik elutasítják az elnököt (39,2 százalék a 32,8 százalékkal szemben). Azonban még a Trump-pártiak is kevésbé elfogultak, mint azok, akik „nagyon liberálisak”.

Meglepő módon azok a legelfogultabbak, akik a leginkább bizalmatlanok a média iránt. A megválaszolandó kérdés ehhez a következő volt: „Általában mennyire bízik a tömegtájékoztatási eszközökben – például az újságokban, a tévékben és a rádiókban – a hírek teljes körű, pontos és tisztességes interpretálásának vonatkozásában?”

A média elfogultságának mérése a bizalom alapján

A mérések szerint a szkeptikus, de a hírekhez pozitívan viszonyuló olvasók a legkevésbé elfogultak.

Az egyes csoportok nagyfokú elfogadásának százalékos aránya:

Egyáltalán nem bízik a médiában – 46,9

Nagyfokú bizalmat mutat iránta – 39,8

Nem bízik benne túlzottan – 31,5

Alapvetően bízik benne – 30,0

A politikai nézetekkel ellentétben az olvasók demográfiai jellemzői – beleértve a nemet, az életkort, az oktatást és az etnikai hovatartozást – kevésbé adtak magyarázatot az előítéletek kialakulására.

A kiválasztott hírforrások befolyásolják a befogadást

Egy másik ok, ami miatt néhányan nagyfokú elfogultságot tanúsítanak a hírek olvasásakor, hogy általában a nagyon szélsőséges híreket fogyasztják, ezzel torzítva referenciakeretüket. Ezt bizonyítják a Knight–Gallup-felmérés adatai is. A kérdés a következő volt: „Van-e olyan az Ön bizalmát élvező hírforrás, amely teljes értékűen, pontosan és tisztességesen fogalmazza meg a híreket?” Akik igennel válaszoltak, azokat megkérték, hogy sorolják fel ezeket a forrásokat.

Nagy különbségek voltak a rendszeresen fogyasztott különböző hírforrások között. Általában azok a legelfogultabbak, akik a Rush Limbaugh, a Breitbart és a Fox News táborához vonzódnak. A Rush Limbaugh hallgatóinak esetében 52 százalékos, a Breitbart olvasóinál 50 százalékos, a Fox News nézőinél pedig 45 százalékos volt a nagyfokú előítéletet mutatók aránya.

A leginkább elfogult médiafogyasztók

A szélsőségesen elfogult fogyasztók százalékos aránya az egyes hírforrásoknál

Rush Limbaugh 52

Breitbart 50

Fox News 45

One America News 45

MSNBC 38

CBS 37

NBC 37

New York Times 36

Drudge Report 35

ABC 34

NPR (National Public Radio – az Egyesült Államok leghíresebb közszolgálati rádiója) 34

Reuters 33

AP 33

Washington Post 32

BBC 31

CNN 29

The Economist 28

Wall Street Journal 26

PBS (Public Broadcasting Service – az Egyesült Államok legelterjedtebb közszolgálati tévécsatornája) 14

 

Az MSNBC nézői a cikkek 38 százaléka iránt tanúsítottak nagyfokú előítéletet, a New York Times olvasói és az NPR hallgatói a 36 százalékos értékkel közel álltak az országos átlaghoz, miközben 34 százalékuknál volt tetten érhető nagyfokú elfogultság.

Az a két hírforrás pedig, amelynek olvasói-hallgatói a legkevésbé bizonyultak elfogultnak, a The Wall Street Journal (26 százalék) és a PBS (14 százalék) volt.

Ez a cikk is érdekelhet

Negyven éve először
nem nőtt a demokráciák
száma a világon

Választás szabadság nélkül: ez lett Magyarországból A Göteborgi Egyetem 3000 szakértő segí…