• Nagyon erős a magyarok ellenérzése a muszlimokkal szemben, de a csehek még nálunk is rosszabbul teljesítettek
  • A magyarok nem tartják fontosnak a vallást sem a nemzeti identitásképzésben, sem saját életükben
  • Virágzik a kulturális sovinizmus a kontinensen: Európa polgárainak jelentős része gondolja, hogy a saját nemzeti kultúrája feljebbvaló más országokénál
Ténygyár-tartalom
6 percnyi olvasnivaló

A vasfüggöny leomlott, de továbbra is óriási az eltérés Kelet- és Nyugat-Európa között jó néhány tekintetben – ez derül ki a Pew Research Center 2015 és 2017 között, 34 országban, 56 000 ember megkérdezésével végzett közvélemény-kutatásából. Az amerikai kutatók elsősorban arra voltak kíváncsiak, hogyan ítélik meg a kisebbségeket és más vallású embereket a különböző országokban, illetve hogyan építik fel az egyes nemzetek saját identitásukat.

A Kelet és Nyugat közti különbségek meglehetősen jól látszanak a muszlimok és zsidók megítélésében. A Pew kutatói azt vizsgálták, hogy a lakosság hány százaléka fogadna el családtagként egy, a muszlim vagy zsidó kisebbséghez tartozó embert családtagként. A magyar adatok elsősorban az iszlámellenesség tekintetében aggasztóak. Az persze nem egyértelmű, hogy mennyiben járul hozzá ehhez a 2015 óta teljes sebességgel dübörgő menekültellenes és antiszemita felhangokkal is operáló kormánypropaganda – a Tárki korábbi adatai azt sugallják, hogy nagyban –, de az magáért beszél, hogy a magyarok csupán 21%-a fogadna muszlim embert a családjába.

A zsidók tekintetében 57 százalék ez az arány, és ezzel nem tartozunk a legrosszabbak közé: a grúzok, az örmények, a litvánok, a csehek, az ukránok, a bosnyákok, az oroszok, a moldávok, a görögök és a bolgárok is kisebb arányban elfogadók a zsidókkal kapcsolatban. Iszlámellenességben viszont csak hat ország teljesített nálunk is rosszabbul a 34-ből. Kiemelkedően gyenge a magyarok mellett a csehek adata, akiknek csupán alig több mint tizede (12%) lenne hajlandó befogadni muszlim embert a családjába.

Teljesen más a helyzet Európa boldogabbik felén. A leggazdagabb és legfejlettebb északi államok (Norvégia, Svédország, Dánia, illetve rajtuk kívül Hollandia) lakói között 80% fölött volt azok aránya, akik egy zsidót és egy muszlimot is könnyű szívvel családjuk tagjának tudnának – de még a franciák, a portugálok, a spanyolok és a belgák kétharmada is mentes az előítéletektől. A nyugat-európai államok közül leginkább az olaszokra jellemző a muszlimok és a zsidók elutasítása: az olaszok valamivel kevesebb mint fele (47%) fogadna előbbi, míg 57% utóbbi csoportba tartozó embert a családjába. Érdemes megjegyezni: a felmérés során nem kérdezték, hogy a különböző csoportba tartozó ember milyen tulajdonságokkal rendelkezik, az egyetlen, amire a kutatók kíváncsiak voltak, az, hogyan viszonyulnak egy nemzet fiai és lányai mások zsidóságához vagy muszlim hitéhez.

Ezzel együtt jár, hogy a keleti blokk országai a vallást sokkal fontosabb nemzeti identitásképző erőnek tartják, mint a nyugat-európai államok polgárai. Érdekes módon éppen Magyarország a kivétel, ahol csupán a válaszadók 43%-a tartotta fontosnak a vallás szerepét a nemzetépítésben, 57% szerint pedig egyáltalán nem vagy igen kevéssé fontos tényező a hit – ez abszolút középmezőny a nemzetek sorában. A szlovákok, a csehek, az észtek és főleg a lettek még nálunk is szekulárisabbak, viszont a Balkánon, Görögországban és Lengyelországban az emberek többsége fontosnak tartja a vallást.

 

Ez a cikk is érdekelhet

Negyven éve először
nem nőtt a demokráciák
száma a világon

Választás szabadság nélkül: ez lett Magyarországból A Göteborgi Egyetem 3000 szakértő segí…