• Választás szabadság nélkül: ez lett Magyarországból
  • A Göteborgi Egyetem 3000 szakértő segítségével kutatta a demokrácia állapotát a Földön
  • Magyarország negatív példa, de még mindig a bolygó boldogabbik felén élünk
Ténygyár-tartalom
5 percnyi olvasnivaló

A göteborgi székhelyű V-Dem 3000 tudós és országszakértő segítségségével vizsgálta a demokrácia helyzetét a világon. A nagy ívű tanulmány megállapítja: minden ellenkező híreszteléssel szemben a demokrácia továbbra sincs igazán rossz helyzetben a világon, hiszen a demokratikus berendezkedésben élő emberek száma továbbra is közel van a világrekordhoz. A demokrácia „népszerűsége” tehát nem csökkent érdemben az elmúlt években.

Vannak viszont aggasztó jelek. Például 1979 óta 2018 az első olyan év, amikor nem lett több országból demokrácia, mint amennyi állam elvesztette ezt a státuszt: idén 24 országban harcolták ki a demokráciát, és ugyanennyien csúsztak vissza az önkényuralom valamely puhább vagy keményebb fajtájába. A demokrácia ráadásul olyan fontos, területileg, gazdaságilag és népességben is meghatározó országokban hal el vagy gyengül jelentősen, mint Oroszország, Brazília, Törökország vagy az Egyesült Államok – utóbbi kettő egyébként továbbra is demokráciának számít, szemben a diktatúrák közé sorolt Oroszországgal és Törökországgal.

A kutatás egyik érdekes következtetése, hogy miközben a választásos demokráciák (electoral democracies) száma egyre nő, azok a tényezők, amelyek a választásokat igazán jelentőségteljessé teszik, egyre halványabbak. Másképpen fogalmazva: miközben választásokat egyre több országban tartanak, a média függetlensége, a szólásszabadság, az információhoz jutás alternatív formái és a jogállam helyzete egyre romlik. Az alapvető különbség tehát nem az a „választásos” és „liberális” demokráciák között, hogy utóbbiakat liberális politikusok irányítják-e, hanem az, hogy a liberális demokráciákban érvényesül az állampolgárok politikai szabadsága, a hatalom leválthatósága, elszámoltathatósága és ellenőrzése, választásos demokráciában pedig csak a szavazás és a kormányváltás elméleti lehetősége adott.

A V-Dem – hasonlóan a szintén tekintélyes Bertelsmann Alapítványhoz – éppen Magyarországot emeli ki negatív példaként, amely „választásos demokráciává” vált a korábbi „liberális demokráciából”. A kutatók szerint hazákban a választás tisztasága, a média szabadsága és a szólásszabadság helyzete is romlott, nemcsak a jogállamé.  A legnagyobb romlást pedig az alternatív információhoz jutás tekintetében könyvelhette el Magyarország, sarkosabban fogalmazva azt mondhatjuk, hogy hazánkban igen nehéz a kormánypropagandától eltérő információhoz jutni.

Márpedig ez a visszaesés azért jelentős, mert a liberális demokráciák szerte a világban jobban teljesítenek abban a tekintetben, hogy befolyásolni tudja-e az átlagember a politikai folyamatokat. Minél távolabb áll egy rendszer a liberális demokráciától – írják a kutatók –, annál kisebb esély van arra, hogy ez megtörténjen. Különösen kevés a beleszólásuk a politikai döntésekbe a nőknek, a szegényebbeknek és a kisebbségeknek, és ez még sok valódi demokráciára is igaz. A nők helyzete továbbra sem irigylésre méltó: a világon csak 1,1 milliárd ember (az összes földlakó mintegy 15%-a) él olyan országban, ahol a nők és férfiak között többé-kevésbé kiegyensúlyozott módon oszlik meg a politikai hatalom.

Ha a liberális demokrácia helyzetét vizsgáljuk, a legszabadabb és legdemokratikusabb ország a világon Norvégia, majd Svédország, Észtország, Dánia, Costa Rica és Finnország következik. A skandináv államok tehát nem csak gazdaságilag teljesítenek kiválóan, hanem a demokráciájuk is rendkívül stabil. A legjobbak között szerepelt még Ausztrália, Új-Zéland, Portugália, Belgium, Hollandia, Franciaország és Németország is. Régiónkból Szlovénia a 17., Csehország a 22., Szlovákia a 30., Lengyelország az 50., Magyarország pedig a 61. – Bután és Mongólia közé ékelődve. A világ legkevésbé liberális országai közé tartozik a totális diktatúra Észak-Korea, Eritrea, a meglepően jó anyagi helyzete ellenére abszolút nem szabad Szaúd-Arábia, illetve a polgárháborús Szíria és Jemen. A világ legnagyobb diktatúrája a 178 országból 167. Kína, amely egyértelmű gazdasági erősödése ellenére továbbra is 1,4 milliárd embert tart politikai elnyomás alatt.

 

Ez a cikk is érdekelhet

A magyarok a családtagjaiknak
hisznek, nem a kormánynak

A magyarok többsége nem tartja demokratikusnak Magyarországot, nem bízik a politikai rends…