• A magyarok többsége nem tartja demokratikusnak Magyarországot, nem bízik a politikai rendszerben, de nem hisz az ufókban és a világot irányító titkos szervezetekben sem
  • 48 százalékunk szerint a kormány hazudik arról, hány bevándorló van az országban
  • A magyarok többsége szerint a kormánynak békén kellene hagynia a cégeket, hogy úgy működjenek, ahogyan jónak látják
Ténygyár-tartalom
8 percnyi olvasnivaló

Összeesküvés-elméletekről készített felmérést több országban, így Magyarországon is a brit Yougov közvélemény-kutató. A kutatók arra voltak kíváncsiak, hogy mekkora egyes közkeletű tévhitek támogatottsága a magyarok között – és ezt számos érdekes információval támasztották alá. Így például kiderült, hogy a magyarok jelentős része nem bízik az újságírókban és a politikusokban, a családtagjaink és barátaink véleményére viszont sokat adunk. Talán ennél is meglepőbb, hogy az értékrendjükben sokszor baloldali magyarok többsége azt szeretné, ha a kormány békén hagyná a cégeket. Nagy butaságokban, alufóliasisakos összeesküvés-elméletekben viszont csak a társadalom egy igen kis része hisz.

A családnak hiszünk, a politikusoknak nem

Az összeesküvés-elméletek kutatásában azért van jelentősége annak, hogy honnan tájékozódnak az emberek, mert aki kevéssé bízik a hivatalos forrásokban (az újságoktól az Európai Unióig), az nagyobb eséllyel válik befolyásolhatóvá. A magyarok e tekintetben kiszolgáltatottnak tűnnek: többségünk csak a családtagjait és barátait gondolja megbízható hírforrásnak. Konkrét számokra lefordítva: a magyarok 84%-a inkább nem hisz az újságíróknak (14% inkább igen), 81% nem bízik a magyar kormánytagokban (17% igen), 75% nem tartja megbízhatónak a cégvezetőket (20% igen), de többségünk szkeptikus a vallási (77%) és a katonai vezetők(70%) szavahihetőségével kapcsolatban is.

Persze Magyarország régebbi és újabb kori történelmét ismerve aligha lehet meglepő, hogy a magyarok nem hisznek el mindent, amit a kormányoktól és magas beosztású emberektől hallanak – ez lehet az egészséges kétkedés megnyilvánulása is. De nem bízunk igazán a külföldben sem: az Egyesült Államok kormányának vezetőit például csak 14 százalék tartja szavahihetőnek, az EU vezetőiről pedig 31% százalék mondja ugyanezt, 65 százalék ellenében. Ez utóbbi egyébként a legjobb arány, amit politikusok elértek: azaz elmondhatjuk, hogy a magyarok a hazai kormányban pont annyira nem bíznak, mint mondjuk az amerikai miniszterekben, de az Európai Uniót irányító politikusok a magyarok szerint nagyobb eséllyel mondanak náluk igazat.

No de akkor kinek hiszünk? A kutatás szerint leginkább az egyszerű embereknek. Az embereknek, akikkel általában találkozunk, például a magyarok fele (48%) hajlamos hinni – a másik fele (49%) azt gondolja, hogy azok az emberek sem megbízhatóak, akikkel rendszeresen találkozik. A családtagokban bízunk leginkább: tízből kilenc (92%) magyar azt mondja, hogy hisz a családtagjainak, tízből nyolc (80%) pedig a barátairól állítja ugyanezt. Jó hír, hogy a tudósok bizalmi indexe is magas (60%), ez azért fontos, mert ezzel alacsonyabba veszélyes áltudományos (például oltásellenes) tévhitek terjedési esélye.

A demokráciánk romlott, a kormánynak magára kéne hagynia a cégeket

Arra is kíváncsiak voltak a felmérés készítői, mennyire tartjuk demokratikusnak Magyarországot. Érdekes eredményre jutottak: annak ellenére, hogy a Fidesz támogatottsága kiemelkedő, csak a magyarok igen kis része gondolja, hogy Magyarország demokrácia lenne. Azaz két lehetőség van: vagy ezek az emberek lényegében mind Fidesz-szavazók, vagy olyanok is támogatják Orbán Viktor pártját, akik szerint Magyarország ma nem demokrácia. Egy tízes skálán csak a magyarok 4 százaléka értékelte a legjobb/legdemokratikusabb tízes pontszámmal hazánk politikai berendezkedését. 17 százalék szerint Magyarország egyáltalán nem demokrácia, 58% szerint inkább nem, 27% szerint pedig inkább demokratikus a magyar állam működése.

Érdekes, hogy bár a magyarok gazdasági értékrendje több kutatás szerint is erősen baloldali, a Yougov mérése alapján a többség ma mégis azt szeretné, ha a kormány inkább békén hagyná a cégeket, hogy úgy működjenek, ahogy akarnak. 51 százalékunk szerint a kormány túl sokat szól bele a cégek életébe, és csak 22 százalék gondolja azt, hogy az üzleti életben erősebb állami szabályozásra lenne szükség, 16 százalék szerint megfelelő a helyzet. Persze az, hogy a többség szerint az állam túlterjeszkedik, nem feltétlenül a szabad piaci értékrend jele: elképzelhető, hogy a magyarok az állami beavatkozást a korrupcióval azonosítják – ennek megítéléséhez azonban további kutatásokra lenne szükség.

Az ugyanakkor biztos, hogy a jelenlegi politikai rendszer nem sokakat tölt el elégedettséggel. A magyarok csupán ötöde gondolja, hogy jól működik hazánk politikai rendszere, 45 százalék szerint gyökeres változásokra lenne szükség. 28 százalék szerint alapvetően nem a rendszerrel van a baj, hanem azzal, hogy nem megfelelő embereket választunk az ország élére – szerintük ha ez megváltozna, az ország sorsa is jobbra fordulna.

Összeesküvés-elméletek: a politikusokban és az ufókban sem hiszünk

A Yougov összeesküvés-elméletek támogatottságát vizsgáló fejezetében olyan kérdéseket is feltett, amelyek inkább a politikai helyzettel való elégedetlenséget fejezhetik ki, mintsem a kártékony tévhitek közé tartoznak. A magyarok túlnyomó többsége, 60 százaléka szerint például „annak ellenére, hogy úgynevezett demokráciában élünk, csak kevés ember irányítja a dolgokat” – ez egyébként aligha minősül az oltásellenességhez hasonló tévhitnek. Ennél erősebb megfogalmazást takar az a felvetés, amely szerint „teljesen mindegy, kik az országok vezetői, a világot egy titkos csoport irányítja közösen” – ezzel a magyarok 25 százaléka ért egyet.

A magyarok szerencsére csak kisebbsége, de így is ijesztően nagy aránya, 23 százalék gondolja, hogy a védőoltások káros hatásait eltitkolják az emberek elől. Ez veszélyes tévhit, amely emberéletek ezreibe került eddig szerte a világon. Kevésbé veszélyes, de hasonlóan alaptalan azt gondolni, hogy az AIDS betegséget szándékosan terjesztették el az emberek között – ezzel 9 százalék ért egyet. 15 százalékunk gondolja, hogy a világ vezetői már kapcsolatot létesítettek földönkívüliekkel, de ezt szándékosan elhallgatják a közvélemény elől. A magyarok nyolc százaléka hisz az antiszemita összeesküvés-elméletben, miszerint a holokauszt áldozatainak számát politikai célokból szándékosan felnagyították.

A magyar kormány által is terjesztett összeesküvés-elmélet, miszerint a muszlim migráció az ország „elmuszlimosítására” született titkos terv része, 20 százaléknyi magyar számára hiteles magyarázat. Nyolc százalékunk ért egyet Trump amerikai elnökkel (és ellenkezik a világ majd’ összes komolyan vehető tudósával) abban, hogy az ember által okozott klímaváltozás elmélete hazugság. A Jolly Joker pedig az a speciálisan csak magyar kontextusban értelmezhető kérdés, miszerint „a kormány tudatosan hazudik az országban élő migránsok számáról.” Ezzel az állítással Magyarország fele (48%) ért egyet, azonban az izgalmas az, hogy míg a kérdés feltevői nyilvánvalóan arra gondoltak, hogy a válaszadók szerint a kormány kevesebb bevándorlót mond, mint ahányan valóban köztünk élnek, Magyarországon teljesen érvényes egy másik értelmezés is: az, hogy a kormány jóval több migránsról beszél, mint ahányan valójában az országban tartózkodnak. Az pedig nem derül ki a kérdéssorból, hogy a válaszadók melyik értelmezést vallják magukénak.

Ez a cikk is érdekelhet

Negyven éve először
nem nőtt a demokráciák
száma a világon

Választás szabadság nélkül: ez lett Magyarországból A Göteborgi Egyetem 3000 szakértő segí…